A Vízi Gerinctelenek és Közösségökológiai Kutatócsoport fiatal kutatói- Mészáros Boglárka és Bürgés József- új vizsgálatukban az urbanizáció hatásait kutatják a Balatonon és a Balaton körül található vizes élőhelyek gőte populációin. Vizsgálják azt is, hogy az eltérő urbanizációs nyomás milyen hatással lehet egy adott területen az egyedek gomba- és vírusfertőzöttségére. Kutatásuk a Balaton körüli vizes élőhelyeken megtalálható két gőtefajra, a gyakoribb pettyes gőtére (Lissotriton vulgaris) és a ritkább dunai tarajosgőtére (Triturus dobrogicus) fókuszál. A populációk méretének becslése csapdázással és jelölés-visszafogás módszerével történik, míg a gomba- és vírusfertőzöttség mértékének meghatározása genetikai módszereket alkalmaznak. Az állatokat élőhelyükön rövid időre befogják, majd a szükséges mérések és vizsgálatok elvégzésével szabadon engedik.
A Balatonhoz évente több millió turista érkezik. A hatalmas emberi zavarás mellett a tó parti zónája a természetes élőhelyek rovására nagymértékben átalakított, a mesterséges környezet nagy kihívást jelent az itt élő kétéltű fajok számára.
Több tanulmány bizonyította, hogy a városi környezet hatással lehet a városban élő kétéltűek parazita fertőzöttségére. Náluk a Batrachochytrium dendrobatidis és a Batrachochytrium salamandrivorans fajok által okozott gombafertőzés (ktiridiomikózis), illetve a Rana vírus általi fertőzés jelent problémákat, melyeknek feltételezhetően óriási szerepe van a kétéltű populációk és fajok kihalásában is.
A városi élőhelyeken jellemzően eltérő környezeti faktorok jelentenek kihívást az egyedek számára, így például az élőhely fragmentációja, az alacsonyabb növényborítottság vagy a mesterséges felületek területének növekedése. Ezen hatások jelentősen csökkenthetik az őshonos fajok gyakoriságát és sokféleségét. Amennyiben nem képesek időben "reagálni" a változó környezetre, úgy az egyedek életképessége csökken, ami a populációk és fajok túlélését is befolyásolja.
Fotók: Mészáros Boglárka
