Bár az európai édesvízi halak sokféleségét már sok kutatás vizsgálta, a közép-európai régiókban még mindig vannak feltáratlan területek. Az utóbbi években is fedeztek fel új halfajokat, különösen a Duna vízgyűjtő területén. Genetikai vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy az itt élő, gyakori halfajok között is lehetnek rejtett különbségek, amelyeket pusztán külső jegyek alapján nem lehet felismerni.
Az egyes a dunai vízrendszerben előforduló Romanogobio fajok filogenetikai elválása (a) és lelőhelyei (b) a vizsgálati területen
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és a Gráci Egyetem kutatói 2022 és 2024 között a küllőfélék (Romanogobio nemzetség) elterjedését és besorolását vizsgálták a Duna vízrendszerében. Hagyományos és genetikai módszerekkel kimutatták, hogy ezen a területen hat különböző Romanogobio faj él, amelyek jól elkülönülnek egymástól. Érdekes, hogy bár ezek a fajok nagy területen fordulnak elő, fajon belüli változatosságuk kisebb a vártnál.
A Romanogobio fajok közül a legelterjedtebb halványfoltú küllőnek (R. vladykovi) a Balatonban is nagy állományai élnek. (fotó: dr. Takács Péter)
A kutatás során az Olt folyó vízrendszerében egy eddig ismeretlen küllőfajt is azonosítottak. Emellett a halak testfelszínén élősködő laposférgek (Monogena csoport) vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy ezek a paraziták nemcsak a fajok, hanem akár az egyes populációk megkülönböztetésére is alkalmasak lehetnek.
Az adatok kiértékelése még folyamatban van, és az eredményeket hamarosan tudományos közleményekben is publikálják.
A Romanogobio carpathorossicus csak a Közép-Dunai vízrendszer erősebb áramlású élőhelyeiről került elő. (fotó: dr. Ferincz Árpád)
Ez a kutatás „A Dunai vízgyűjtő küllőféléinek (Romanogobio) vizsgálata - genetikai azonosítás, az elterjedés mintázatok feltérképezése és parazitológiai vizsgálatok” című projekt keretében valósult meg (pályázati azonosító: 2021-1.2.4-TÉT-2021-00003)