A Balaton nyíltvizében a víz hőmérséklet február végén még a telet idézi (1,5 °C), ahogyan az algaösszetétel is. Az algabiomassza (a-klorofill koncentráció) értéke a Keszthelyi-medencében az előző évtizedek februári értékeihez hasonló (13 µg/l) volt. A Siófoki-medencében ugyanakkor közel háromszoros biomassza növekedést (11 µg/l) tapasztaltunk az ezredforduló óta mért februári eredményeinkhez képest. Hasonló növekedést figyeltünk meg tavaly augusztusban, amikor a fonalas cianobaktériumok több évtizedes kihagyás után újra nagy tömegben jelentek meg a Siófoki-medencében.
A februári a-klorofill koncentráció változása a Keszthelyi- és a Siófoki-medencében
Mindkét tóterületen a 3 ezred milliméternél kisebb, ún. pikoalgák domináltak. E kisméretű algák kimutatásához egy speciális technika, az epifluoreszcens mikroszkópia szükséges, ahol az 1-3 mikrométeres algasejtek autofluoreszcenciájuk alapján válnak láthatóvá (2. ábra). Azonosításuk azonban mikroszkópos módszerrel sem lehetséges, ehhez DNS-alapú molekuláris biológiai módszerek szükségesek.
Pikoalga epifluoreszcens mikroszkópi fényképe
A Keszthelyi-medencében a pikoalgák részesedése 60% volt, ezzel szemben a Siófoki-medencében szokatlanul magas, 91%-os pikoalga (pikoeukarióta zöldalga) részesedést tapasztaltunk (3. ábra). A pikoalgák biomasszája a Keszthelyi-medencében az időszakra jellemző értékekhez képest közel kétszer, míg a Siófoki-medencében tízszer nagyobb volt (4. ábra). A kora tavaszi időszakra jellemző, nagyobb méretű algafajok (pl. Monoraphidium, Cyclotella) jelentős biomassza értékekkel még nem jelentek meg.
A fitoplankton összetétele a Keszthelyi- és a Siófoki-medencében 2025 februárjában
A februári pikoalga biomassza változása a Keszthelyi- és a Siófoki-medencében
Somogyi Boglárka, Kovács Attila