Révfülöp Nagyközség emléktábla-avató ünnepséget tartott a Klebelsberg Emlékév alkalmából a Hajóállomás épületénél, ahol száz éve a Magyar Nemzeti Múzeum Balatoni Biológiai Állomása működött „Gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter megértő jóindulata folytán”.
A megemlékező ünnepség keretében NavracsicsTibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, a terület országgyűlési képviselője, Vasas Gábor professzor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója és Kondor Géza polgármester leplezték le és koszorúzták meg az emléktáblát. A Biológiai Állomás történetét G.Tóth László professzor emeritusz és Miklós Tamás helytörténész ismertették.
Az emléktáblát a Révfülöpön 1925 májusától 1927 augusztusáig tevékenykedő Biológiai Állomás centenáriumára és Klebelsberg Kuno születése 150. évfordulójára készíttette el az Önkormányzat. Rajta egy apró evezőlábú rák felnagyított korabeli rajza is megjelenik. Az Állomás volt a Balaton életének legelső állandó kutatóhelye, egyben a Tihanyban 1927 szeptember 5.-én megnyílt Magyar Biológiai Intézet tudományos elődje.
A kor jeles kutatói dolgoztak itt, köztük a Nemzeti Múzeum Állattárából Csiki Ernő, Fejérváry Géza, Soós Lajos, a Növénytárból Jávorka Sándor, Filarszky Nándor és megfordultak itt német és osztrák szaktudósok is. Az Állomás vezetője Hankó Béla (Poprád, 1866 - Torontó, 1959) jeles zoológus, egyetemi tanár, muzeológus, természettudományi szakíró volt, akinek tudományos munkássága elsősorban a hidrobiológia, az állatrendszertan és az ichthyológia területén jelentős. Úttörő volt a törökországi halfauna leírásában, és foglalkozott háziállatok eredetével is. A tihanyi intézetnek két éven keresztül volt igazgatója és egyben a balatoni osztály vezetője, majd a debreceni, és a kolozsvári egyetemeken az állattan professzora lett.
Klebelsberg maga 1925 augusztus 27-én Révfülöpön személyesen is „behatóan tájékozódott Állomás működéséről”, majd Tihanyba utazott, ahol még aznap megszemlélte az Intézet számára megszerzendő telket.