2026 szeptemberétől újabb négy évre folytatódik a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben. A Magyar Tudományos Akadémia által finanszírozott programban a tihanyi kutatócsoport 2014 óta folyamatosan részt vesz: a NAP1.0, NAP2.0 és a most sikeresen lezárult NAP3.0 után kutatóink a NAP4.0 programban is jelentős támogatást nyertek.
A BLKI NAP programjainak témavezetője Dr. Pirger Zsolt, az Integratív Fiziológia, Környezetanalitika és Ökotxikológiai Kutatócsoport vezetője.
NAP4.0
Projektazonosító: NAP4-2026-8/2026
Futamidő: 2026-2030
Hivatalos cím: „A neurális expozom evolúciósan konzervált mechanizmusai: a mikrobiom-bél-agy tengely közvetítette neurodegeneráció egy jól jellemzett gerinctelen idegrendszerben”
De mit is jelent mindez?
A minket körülvevő környezetben számos természetes és emberi eredetű anyag van jelen, amelyekkel életünk során kapcsolatba kerülünk. A kutatás azt vizsgálja, hogy ezek a környezeti hatások - konkrétan a Balatonban is kimutatható kékalgák (cianobaktériumok) által termelt anyagcsere-termékek, antibiotikum hatóanyag maradványok, nano- és mikroműanyagok - hogyan befolyásolhatják az idegrendszer működését, és milyen szerepet játszhatnak az idegrendszert károsító folyamatok (pl. Alzheimer-, vagy Parkinson-kór) kialakulásában.
A kutatás egyik kulcsszereplője a jól ismert nagy mocsáricsiga (Lymnaea stagnalis). Egyszerűbb, jól feltérképezett idegrendszerének egyes idegsejtjei egyedileg azonosíthatók, ezért olyan változások is részletesen követhetők benne, amelyeket egy összetettebb (gerinces) idegrendszerben jóval nehezebb vizsgálni. A BLKI kutatói a molekuláris változásoktól az egyes idegsejteken és idegi hálózatokon keresztül egészen a viselkedés mintázatok (pl. tanulás és emlékezés folyamata) módosulásáig követik majd a környezeti stresszorok hatásait.
A projekt különlegessége, hogy nem egyetlen környezeti szennyezőanyagot vizsgál, hanem az úgynevezett „neurális expozomot”: mindazon, életünk során változó környezeti hatások összességét, amelyek befolyásolhatják idegrendszerünk működését. A kutatók arra is kíváncsiak, hogyan közvetítheti ezeket a hatásokat a mikrobiom–bél–agy tengely, illetve mi történik akkor, amikor több környezeti stresszor egyszerre van jelen.
A kutatás fontos célja olyan korai molekuláris változások azonosítása, amelyek már azelőtt jelezhetik az idegrendszer érintettségét, hogy pl. a tanulásban, vagy a memóriafolyamatokban mérhető változás jelentkezne. Az eredmények hosszabb távon hozzájárulhatnak a környezeti eredetű idegrendszeri kockázatok jobb megértéséhez és a környezeti kockázatbecslés fejlesztéséhez.
A NAP4.0 közvetlenül épít a BLKI 2022–2026 között futott NAP3.0 programjának eredményeire, amelyben a Balatonból izolált cianobaktériumok által termelt anyagcsere-termékek idegrendszeri hatásait vizsgálták a kutatók. Most az egyes toxinoktól tovább lépve egy jóval összetettebb kérdést tesznek fel: hogyan alakíthatja, befolyásolhatja a minket körülvevő környezet az idegrendszer működését és sérülékenységét?
A BLKI-ban sikeresen lezárult NAP3.0 kutatási programról egy rövidkisfilmet is megnézhetnek az érdeklődők:
https://www.youtube.com/watch?v=juU4kw0XVrU