Intézetünk tevékenységéről, céljairól, és a Balatont érintő legsürgetőbb problémákról beszélt Vasas Gábor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) igazgatója a Balaton Fejlesztési Tanács legutóbbi ülésén (2024. szeptember 20.-án) Előadásáról részletes cikksorozat jelent meg a hirbalaton.hu–n, mely a következő linkeken olvasható:
https://www.hirbalaton.hu/a-tihanyi-kutatointezet-uj-vezetoje-celok-es-akut-balatoni-problemak-i-resz/
https://www.hirbalaton.hu/akut-balatoni-problemak-ii-resz-algasodas-budosse-valt-ivovizzel/
https://www.hirbalaton.hu/akut-balatoni-problemak-iii-resz-szennyviz-kerult-a-balatonba/
A továbbiakban a fenti cikkek tartalmát foglaljuk össze röviden.
Vasas Gábor előadásának kezdetén hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedekben tapasztalt jelenségek új kihívások elé állították a kutatókat. „Az antropogén változások, a beépítések a globális változásokkal, leginkább az éghajlatváltozással együtt néha nagyon váratlan jelenségekhez vezetnek, és vezethetnek az elkövetkezendő években” – fogalmazott.
Ezt követően néhány – a BLKI-ban született kutatási eredmény bemutatásával hívta fel a figyelmet a legaktuálisabb problémákra.
Elmondta, hogy a Kutatóintézet vizsgálatai szerint az elmúlt évtizedek során fokozatosan emelkedett a Balaton-víz sótartalma, amely főként az emberi tevékenységnek tulajdonítható. Bár szó sincs róla, hogy néhány éven belül tengervíz-szerűvé válna a tó vize, de ez a tendencia mégis némi aggodalomra ad okot.
Térképes illusztrációk segítségével szemléltette, hogy a Balaton térségében a klímaváltozás hatásai fokozottan érvényesülnek, köszönhetően például a természet-közeli területek csökkentésének, a beépítéseknek, és a nem megfelelő szárazföldi növényzet telepítésének. Mindemellett felhívta a figyelmet arra, hogy a 2000-es évek eleje óta csaknem 2 Celsius fokkal emelkedett a Keszthelyi-medencében az átlagos vízhőmérséklet.
A nádasokkal kapcsolatban Vasas Gábor elmondta, hogy a jó pár éve megfigyelhető fokozatos degradáció (minőségromlás) mellett tavaly év végén egy újabb típusú, hirtelen bekövetkező nádpusztulás is megfigyelhető volt a Balaton egyes pontjain. Ez a jelenség többek között abban különbözik a korábban tapasztaltaktól, hogy a hanyatlás tünetei elsősorban nem a víz felőli oldalon, hanem a parti sávban jelentkeznek.
Augusztusban a balatoni árvaszúnyogok egyik jellegzetes, nagyobb testű fajának tömeges rajzását tapasztalhattuk, mely jelenség összefüggésbe hozható a tó fokozott algásodásával és a tartósan magas vízhőmérséklettel. Ebben az időszakban a Balaton keleti térségében a lebegő algák mennyisége olyan mértékben megnövekedett, melyre húsz éve nem volt példa. Ez problémákat okozott a térség ivóvíz ellátásának biztosításában, és komolyabb kihívások elé állította a területileg illetékes vízszolgáltatót.
Idén nyáron szokatlan módon alakult a Balaton algáinak térbeli eloszlása: míg a nyugati régióban az állományuk fokozatosan nőtt nyár elejétől kezdve, addig a Siófoki-medencében kis késéssel ugyan, de hirtelen nőtt meg az alga-biomassza, augusztusra pedig kiegyenlítetté váltak a viszonyok a tó egyes területei között. Nyár végére eltűnt tehát a korábbi évtizedek során jellemző kelet-nyugati irányú trofikus grádiens, és jelenleg sem tapasztalható jelentős algabiomassza-különbség a tó hossztengelye mentén. Ráadásul nemcsak a mennyiségi viszonyok, hanem az algaösszetétel tekintetében is szokatlan jelenségeket figyelhettünk meg az idei évben.
Vasas Gábor szerint az idén kialakult helyzet rávilágít arra, hogy a Balaton keleti medencéjében akár jövőre is számíthatunk egy-egy erőteljesebb vagy lokális algavirágzásra, ami az elmúlt pár évtizedben leginkább a Zala-folyó vizét befogadó nyugati medencében volt jellemző.
Elmondta továbbá, hogy a hatóságok a turisztikai szezon végén lezárták a Tihanyban található Somosi szabad strandot, mivel a vízben magas számú Escherichia coli baktérium volt kimutatható (tehát ebben az esetben nem algák okozták a vízminőséggel kapcsolatos problémát). Az Escherichia coli jelenléte kommunális szennyvíz, vagy szennyezett talajvíz beszivárgására utal. A Hun-Ren BLKI a Veszprém Vármegyei Kormányhivatallal együttműködve lokalizálta, hogy mely területről érkezhetett a tóba a szennyezett víz. Vasas Gábor a szeptemberi ülésen hangsúlyozta, hogy a probléma sürgős megoldást kíván. Végül a szennyezés pontos forrását a napokban feltárták, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. szakemberei pedig megszüntették a problémát.
