Sajtómegjelenések
Milyen hatással vannak a napvédő vegyületek a vízi élővilágra? A tudósok az elmúlt évtizedekben alig foglalkoztak a kérdéssel, most a fiatal magyar kutató, Németh Zoltán készül publikálni legújabb kutatási eredményeit. A naponta hallott figyelmeztetés az UV sugárzás veszélyeiről arra készteti az embereket, hogy védekezzenek az erős nap ellen. Ezt a többség, aki kihasználja a nyaralás óráit, úgy értelmezi, hogy a legegyszerűbb, ha magas faktorú fényvédő krémekkel keni be a bőrét. Arról azonban már nem esik szó, hogy miközben magát védi, ezzel ártalmára lehet az élővíznek, illetve az ökoszisztémának is. Németh Zoltán, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa PhD dolgozatához a Balaton vizében vizsgálta a jelenséget. Ilyen úttörő kutatás eddig még nem készült hazánkban.
Ha a Balatonból kifelé tartva egy kagylócsomóba lép, ami szétvágja a lábát, akkor máris volt egy találkozása az ökológiai invázióval, de ha egy törpeharcsát fog ki, akkor is ez a helyzet. A Balatont egyre több idegenhonos faj hódítja meg és alakítja át saját igényei szerint. Ma még inkább kuriózum, hogy a Hévízi-kifolyóban szubtrópusi halak úszkálnak, de ha kiszabadulnak, súlyos gondokat okozhatnak. Takács Péter, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint egy időzített bombán ülünk, és az inváziókat legtöbbször mi magunk segítjük elő a Balaton beszorításával, a part beépítésével és a klímaváltozás felgyorsításával.
Semmivel sincs rosszabb helyzetben a Balaton a mikroműanyag-szennyezés terén, mint bármelyik másik európai édesvizű tó, mondta a Qubitnek Svigruha Réka, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa, aki kollégáival a Science of The Total Environment folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban először tárta fel a tó mikroműanyag-szennyeződésének mértékét és annak egy ökotoxikológiában gyakran használt modellállatra, a nagy vízibolhára gyakorolt élettani hatásait.
Az, hogy a nagy nyári zenei fesztiválok idején megnő az adott területre eső kábítószer-használat mértéke, talán nem okoz különösebb meglepetést. Az ebből fakadó rendőrségi ügyeken vagy a látogatók élménybeszámolóin túl azonban kevés szó esik az illegális drogok környezeti hatásáról.
Mindig is éltek kagylók a Balatonban, de Balatonszemes egyik strandjánál már nehéz úgy fürödni, hogy ne okozzanak kisebb horzsolásokat, vágásokat. Bizonyos szakaszokon összefüggő kagylómezőkön lehet sétálni a közel 30 fokos tóban, inkább az a ritkább, ha sima iszapra léphetünk.
Kékalga-burjánzás keltett aggodalmat a Balaton partján, de pánikra semmi ok, az időjárás most még rendezte a helyzetet. A kékalga túlzott elszaporodása nemcsak a fürdőzés élményét teszi tönkre, de bizonyos szint felett az egészségre is káros lehet, és a rossz hír: nem tudjuk, miként változik majd a helyzet az idei szezonban.
Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói a Pannon Egyetem Fenntartható Megoldások Kutatócsoportjával, az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Genetikai Intézetével és a toruni (Lengyelország) Kopernikusz Egyetem munkatársaival együttműködve a Balatonban jelen lévő átmeneti fémek és félfémek forgalmát vizsgálták. Ennek során megállapították, hogy a tóban tömegesen előforduló invazív Dreissena kagylófajok – kvagga- és vándorkagyló – évszakos aktivitásuknak megfelelően meghatározó szerepet játszanak mind a természetes geokémiai háttér, mind az emberi tevékenység következtében megjelenő elemek mozgásában és raktározásában. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a Biogeochemistry szaklapban jelent meg.
Az Innotéka magazin decemberi számában Intézetünk Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoportjáról lehet olvasni. A NAP 2.0 programban a Balatonból kimutatható emberi eredetű gyógyszermaradványok (pl. fogamzásgátlók, pszichoaktív hatóanyagok) gerinctelen vízi modellszervezetekre gyakorolt idegélettani hatásaival foglalkoztak.
Sokat hallunk a klímaváltozásról, a globális felmelegedésről. Sokszor talán még térben és időben is távolinak tűnik ez a probléma - de bizony igencsak közeli. A Balatonnál is komoly hatása lehet: hogy mi minden, azt vizsgálják most a kutatók.
Vizeink védelme csak úgy lehetséges, ha alaposan ismerjük a bennük élő közösségeket, az adott ökoszisztéma állapotát, hamar kiszúrjuk például az idegenhonos fajokat. Az élővizekből származó DNS-töredékek mindent elmondanak az adott víztest lakóiról. A klímaváltozás, a természetpusztítás és más emberi tevékenységek hatására recseg-ropog bolygónk ökoszisztémája. A Kárpát-medencére fokozottan igaz, hogy a vizes élőhelyek vannak a legnagyobb veszélyben: kiszáradás, idegenhonos fajok térhódítása, kiszámíthatatlan csapadékviszonyok, őshonos fajok eltűnése, hosszan sorolhatnánk a káros tényezőket.