Az élettartam növekedésével az öregedés során kialakuló memóriavesztés sok embert érint. A neurobiológiai eredetű kórképekről sokat tudunk már, de a biológiai öregedés során kialakuló memóriavesztés hátterében álló folyamatok kevéssé ismertek. E folyamatok vizsgálata a gerincesekben a hálózatok és az egyedi idegsejtek szintjén azonban nem egyszerű. Viszont lehetséges a mocsári csigában (Lymnaea stagnalis), amely egy jól ismert modellszervezete a memóriakutatásnak, így lehetőséget biztosít számunkra, hogy tanulmányozzuk a korfüggő memória hanyatlás evolúciósan konzervált mechanizmusait akár az azonosított idegsejtek szintjén is, kihasználva azt a több évtizedes tapasztalatot és tudás, amely a kutatóintézetben megtalálható.
Célok:
Pontosabban megismerni a memóriavesztés celluláris és molekuláris mechanizmusit a természetes öregedés során. Kidolgozni egy olyan elektrofiziológiai és genetikai módszert, amelyekkel lelassíthatjuk, vagy talán megfordíthatjuk a memóriavesztés folyamatát.
Várható eredmények:
A természetes öregedést kísérő memóriavesztés hátterében álló molekuláris és celluláris folyamatok pontosabb megismerése. Olyan változások megfigyelése az azonosított neuronok elektromos tulajdonságaiban, amelyek felelősek lehetnek a memóriavesztésért. Azonosított célgének, molekulák memóriajavító képességének megállapítása.
Fontosság:
Megismerjük a korfüggő memóriavesztés konzervált molekuláris és celluláris mechanizmusait, így potenciális támadási pontokat kínálhatunk az emlékezet javítására, vagy a korfüggő memóriaromlás visszafordítására.