Kutatócsoportok
-
Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoport
Fő profilunk a halak sokféleségének és közösségeinek tanulmányozása, elsősorban a Balaton és a Duna vízgyűjtőjén.
-
Hidrobotanikai és Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoport
Vizsgáljuk a Balaton tápanyagciklusait és produkcióját, a balatoni fitoplankton hosszú távú tér-idő változásait és működését.
-
Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport
Vizeinket érő természetes és emberi szennyezések, pl. cianotoxinok, gyógyszermaradványok, UV-szűrő vegyületek, rágcsálóírtók mennyiségi és minőségi vizsgálata, környezeti kockázataik becslése, valamint káros hatásaiknak feltérképezése.
-
Vízi Gerinctelenek és Közösségökológiai Kutatócsoport
Fő kutatási területünk a vízi gerinctelenek populáció és közösségi szintű vizsgálata, kiemelten a Balatonon és vízgyűjtőjén
-
Zooplankton és Interakció Ökológiai Kutatócsoport
A kutatócsoport általános feladata a balatoni zooplankton és a bevonatlakó élővilág monitorozása a tó standard nyíltvízi és litorális mintavételi pontjain.
Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoport
A csoport fő profilja a halak sokféleségének és közösségszerveződésének tanulmányozása édesvizekben.
Elsődleges modell rendszerünk a Duna és a Balaton vízgyűjtője, amelyet számos emberi hatás ér. Célunk, hogy megismerjük a környezeti tényezőknek a fajok populációdinamikáját és az együttesek szerveződését befolyásoló hatásait és gyakorlati javaslatokkal szolgáljunk az emberi hatások mérséklésére. Kiemelten fontos kutatási terület a halak élőhely-használatának, egyedfejlődést kísérő táplálékváltásainak és anyagforgalmi kapcsolatrendszerének megismerése, a növekedést, túlélést és táplálkozási feltételeket meghatározó tényezők vizsgálata a Balatonban. A balatoni befolyókon végzett felméréseink fő célja az idegen-honos inváziós fajok elterjedésének és hatásainak feltárása. Vizsgáljuk a halállomány dinamikáját a Duna folyamban és árterén.
Emellett, országszerte végzünk kutatásokat a halegyüttesek biológiai sokféleségét jellemző regionális léptékű mintázatok megismerésére, környezet és természetvédelmi célú értékelő rendszerek fejlesztéséhez és az emberi hatások feltárására.
Hidrobotanikai és Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoport
A kutatócsoport vizsgálja a külső és belső tápanyagterhelés hatását a trofikus állapotra és az anyagciklusokra, különös tekintettel az elsődleges termelési és a lebontó szintekre a felszíni állóvizekben. Vizsgálja a baktériumok és algák produkcióját, a fitoplankton elsődleges termelésének fény- és tápelem limitációját, valamint távérzékelési módszerek segítségével a tavak trofitását és ökológiai vízminőségi állapotát. A csoport vizsgálja a fitoplankton elterjedését, diverzitását, ökofiziológiáját. A kutatócsoport biztosítja a balatoni fitoplankton tér-idő változásainak hosszú távú nyomon követését és működésének megismerését. A kutatócsoport fenntartja és folyamatosan bővíti, a Balatonból és más magyarországi felszíni vizekből izolált algatörzsek gyűjteményét (Algal Culture Tihany) ökofiziológiai, valamint referenciaként klasszikus és molekuláris taxonómiai vizsgálatok számára. A kutatócsoport vizsgálja az emerz és szubmerz makrofitonok elterjedését, produkcióját és ökofiziológiáját, amelyben fiziológiai, genetikai a távérzékelési módszereket egyaránt alkalmaznak. A kutatócsoport feladatának tekinti az extrém és különleges vizes élőhelyek (pl. szikes és sós tavak) általános limnológiai felfedező kutatásait eurázsiai léptékben. E kutatások kiterjednek a vonuló vízimadarak trofikus kapcsolataira, szerepükre a vízi anyagforgalomban és energiaáramlásban. A kutatócsoport hazai és nemzetközi együttműködések keretében részt vesz olyan általános limnológiai adatokon alapuló elemzésekben is, amelyek az eurázsiai vizes élőhelyek ökoszisztéma szolgáltatásainak értékét hivatottak felbecsülni.
- IF: 2,051
Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport
A kutatócsoport a NAP2.0 támogatásával működő Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport és a korábbi, Környezetkémiai és Ökotoxikológiai Kutatócsoport összeolvadásával alakult meg 2021 tavaszán.
A kutatócsoport küldetése:
A Balatonban és vízgyűjtőjén detektálható természetes eredetű, valamint antropogén szennyezések komplex élettani és toxikológiai hatásvizsgálata vízi gerinctelen és alacsonyabb rendű gerinces szervezetekben "top-down" megközelítésben, modern multidiszciplináris módszerek alkalmazásával. Küldetésünk fontos része, hogy tudományos eredményeink gyakorlati vonatkozásait megismertessük a döntéshozókkal, a vízügyi hatóságokkal, a természetvédőkkel, valamint a nyilvánossággal egyaránt.
A kutatócsoport feladatai:
1) A Balatont ért komplex természetes és antropogén terhelés jellemzése fókuszálva a cianotoxinokra, gyógyszermaradványokra, rovarölőszerekre, rágcsálóírtókra, UV-szűrő vegyületekre és a mikroműanyagokra. Ezzel kapcsolatosan feladatunk a vízi környezet alkotó elemeinek (víztest, üledék, zoo- és fitoplankton, zoo- és fitobentosz, makrofitonok, makroszkopikus gerinctelenek, halak) kémiai jellemzése, különös tekintettel a szennyező források tér- és időbeli változásainak feltárására, adszorpciós viszonyainak nyomon követésére és a szennyezések minőségi és mennyiségi meghatározására.
2) Vizsgáljuk a klímaváltozást kísérő hőmérsékleti szélsőségek és az antropogén stresszorok együttes hatását édesvízi ökoszisztémákban. Tanulmányozzuk a klímaváltozást kísérő abiotikus környezeti tényezők, mint a hőmérsékleti szélsőségek, sótartalom, pH, redox folyamatok, hosszú távú hatásait a fő élőlénycsoportok (zooplankton, ízeltlábúak, puhatestűek, halak) élettani funkcióira, valamint értékeljük a szervezetek alkalmazkodó (adaptációs) képességét a megváltozott környezeti körülmények során. Jellemezzük az adaptáció hátterében álló molekuláris folyamatokat.
3) Terepi vizsgálatok keretében elemezzük a vizes élőhelyet ért antropogén szennyezés hatásait vízi gerinctelen- és hal indikátor szervezetek általános kondíciójára, szaporodási képességére, valamint sejt és molekuláris szintű változásaira. Populáció szinten a szennyezetteb (pl. kikötők, strandok, tisztított szennyvízbefolyók környéke) és védetteb (pl. természetvédelmi öblök) területekről begyűjtött egyedek kondíció indexeinek összehasonlításával kapunk információt.
4) Kontrolált laboratóriumi elrendezésben, egyed, szövet, sejt és molekuláris szinteken (top-down megközelítés), multidiszciplináris (fiziológiai, szövettani, biokémiai, molekuláris, genetikai) módszereket alkalmazva vizsgáljuk tenyészetből származó reprezentatív vízi modellszervezeteken az egyedi és komplex szennyezések (ideg)élettani funkciókra (táplálkozás, mozgás, légzés, fejlődés, szaporodás, tanulás) kifejtett hatását. Sejtszinten, feltérképezzük a toxicitás hatásmechanizmusát az oxidatív stressz és biotranszformációs rendszerekre, valamint idegélettani hatásokat vizsgálunk azonosított sejteken és egyszerű neurális hálózatokban a környezeti szempontból releváns komplex szennyezőanyag keverékek expozíciója során, míg molekuláris szinteken ismert stressz markerek (pl. GnRH/CRZ, CREB, DJ-1, p38alpha, JNK1, stb.) vizsgálatát célozzuk meg. A molekuláris szintű változások megfigyelése után a stressz markereket mRNS szinten is vizsgáljuk.
5) A környezetanalitikai felmérések, környezeti kockázatbecslés és a szennyezők általános toxicitásának súlyozása toxicitási tesztek alapján a Balaton környezetállapotának komplex felmérése és megbízható expozíció- és hatás biomarker alapú vizes élőhely monitoring stratégia kidolgozása. Ezzel költséghatékony és környezetkímélő módon tudjuk meghatározni az adott vizes élőhelyet benépesítő szervezetek általános kondíció állapotát, egyben súlyozni tudjuk a környezetet ért természetes- és antropogén forrásokból eredő komplex stressz hatások jelentőségét a vízi élőlényközösségre.
Csoportkép (2023)
Terepen_1 (2022, ELKH parti-sáv)
Terepen_2 (2022, ELKH parti-sáv)
Terpen_3 (2022, ELKH parti-sáv)
Csoportmegbeszélés a COVID pandemia idelyén (2021)
Vízi Gerinctelenek és Közösségökológiai Kutatócsoport
1. Inváziós kagylófajok ökológiai szerepének vizsgálata a Balatonban
Kutatásaink fókuszában az idegenhonos dreissena kagylófajok populációdinamikája és ökológiai szerepének feltárása áll. Vizsgáljuk az állatok kitelepedését, táplálékpreferenciáját, metabolizmusát kísérletes módszerekkel, természetes élőhelyről gyűjtött, kihelyezett és akváriumban tartott állatok esetében. Kutatásaink általános célja dreissennák balatoni táplálékláncban betöltött szerepének vizsgálata.
2. Az emberi zavarások hatása az édesvízi biodiverzitásra
A csoport fontos kutatási területe az emberi zavarás édesvízi biodiverzitásra gyakorolt hatásának vizsgálata. Kutatásaink során arra keressük a választ, hogy a diverzitás egyes aspektusai (taxonómiai, funkcionális, illetve filogenetikus diverzitás) és komponensei (alfa illetve béta diverzitás) hogyan reagálnak az olyan emberi zavarásokra, mint amilyen az urbanizáció, a szennyezés, az élőhelyleromlás, idegenhonos fajok megjelenése vagy a klímaváltozás.
3. Numerikus ökológia
A közösségi ökológiai módszertanával is foglalkozunk. Olyan módszereket fejlesztünk, melyek (1) alkalmasak közösségi szintű ökológiai jelenségek (pl. béta diverzitás vagy egymásbaágyazottság) mérésére, illetve (2) a funkcionális diverzitás kifejezésére.
Zooplankton és Interakció Ökológiai Kutatócsoport
A Kutatócsoport feladata a balatoni zooplankton állomány összetételének, mennyiségi viszonyainak, térbeli heterogenitásának és szezonális dinamikájának vizsgálata, monitorozása. A zooplankton a vízben lebegő, mikroszkopikus méretű állati szervezetek összessége, amely anyag- és energiaforgalmi hidat képez a táplálékhálózat alacsonyabb (algák, baktériumok) és magasabb (halak) szintjei között. Valamennyi balatoni hal ivadékának alapvető tápláléka, de több halfaj kifejlett korban is fogyasztja. A szűrő táplálkozású zooplankton képes kontroll alatt tartani a lebegő algák mennyiségét, ezért fontos hatással lehet a vízminőség alakulására.
A Kutatócsoporthoz tartozik a BLKI területén kialakított mezokozmosz rendszer, melyet 12 darab kültéri tartály alkot (mezokozmosz: a természetben zajló folyamatok kontrollált körülmények között történő megfigyelésére alkalmas kísérleti berendezés). A közel öt köbméter térfogatú tartályokban szabályozható a vízhőmérséklet, a tápanyag viszonyok, a vízáramlás sebessége, a vizet érő fényintenzitás, illetve a kísérletek jellegétől függően egyéb tényezők is. A tartályokba telepített szenzorok folyamatosan mérik a legfontosabb fizikai paramétereket a vízben (pl. beérkező fény, vízhőmérséklet, pH, oldott oxigén, stb.). A mezokozmosz tartályok feltölthetők szűretlen Balaton-vízzel (közvetlenül a tóból beszivattyúzva), vagy három fázisban szűrt (kavics-, homok- és UV-szűrt) Balaton-vízzel. A rendszer segítségével a kutatók olyan ökológiai jelenségeket vizsgálhatnak/modellezhetnek szabályozott körülmények között, mint például a globális klímaváltozás vízi élőlényközösségekre gyakorolt hatása, vagy az algásodást előidéző környezeti tényezők.
Kutatók
Projektek
OTKA- Idegenhonos édesvízi halak inváziójának sikeressége és hatásuk az őshonos halegyüttesekre és halfajokra
Az élőhelyek degradációja mellett az idegenhonos fajok terjedése jelenti a legnagyobb veszélyt a Föld biodiverzitására. Kutatásunk célja, hogy pontosabban megismerjük az idegenhonos édesvízi halfajok inváziós sikerességét meghatározó tényezőket és az idegenhonos halfajok őshonos halakra kifejtett hatásait. Ennek érdekében tanulmányozni fogjuk az idegenhonos halfajok szerepét az őshonos halegyüttesek szerkezetének hosszú távú változásaiban a Balaton vízgyűjtő területén. Emellett pedig vizsgálni fogjuk két inváziós halfaj, a fekete törpeharcsa és az amurgéb inváziós sikerességét és terjedésük negatív hatásait. A fekete törpeharcsával kapcsolatban feltárjuk a faj élőhelyhasználatát és táplálékának összetételét a Balatonban. Az amurgéb esetében egy átfogó tanulmányt fogunk készíteni, melyben összefoglaljuk a faj ökológiájáról ez idáig született tudásanyagot. Emellett hosszú távú adatsorok és akváriumi kísérletek segítségével fogjuk vizsgálni az amurgéb és a fokozottan védett, veszélyeztetett lápi póc közötti interakciókat. Kutatásaink alapvető kérdések megválaszolásához járulhatnak hozzá az idegenhonos halfajok inváziós sikerességét és negatív hatásait illetően. Ezen felül eredményeink hasznosíthatók lesznek mind a természetvédelemben, mind pedig a rekreációs (elsősorban horgászat) ágazatban.
OTKA- Az öregedés során bekövetkező változások celluláris és molekuláris mechanizmusai az asszociatív memóriát kódoló neurális hálózatban
Az élethossz folyamatosan nő, ugyanakkor az tapasztalható, hogy az öregedés során a memória megkopik. Noha mindez jelentősen befolyásolja a későbbi életminőséget, a normál öregedési folyamatok vizsgálata kevesebb figyelmet kapott, mint a neurodegeneratív kutatások. Ezért a pályázatban vizsgáljuk az öregedési változásokat a tanulás és a hosszú távú memória jól ismert puhatestű modelljén. Törekszünk megérteni az agy normál biológiai öregedésének molekuláris mechanizmusait a génexpresszió korfüggő változásainak, valamint az erősen konzervált jelátviteli útvonalakban bekövetkező átalakulásoknak az azonosításával, amelyek megvilágítják az életkor függő memóriakárosodást. Viselkedési, elektrofiziológiai és molekuláris megközelítéseket alkalmazunk azon feltevésünk igazolására, hogy az öregedési folyamatok gátlásában résztvevő molekulákat kódoló gének kulcsszerepet játszanak azokban a már azonosított idegsejt és hálózat szintű változásokban, amelyek mutatják a memória károsodását a viselkedési mintázatok szintjén. Megvizsgáljuk, hogy lehet-e befolyásolni az öregedés-gátló molekulák expresszióját génmanipulációval, amelyek megváltoztatják a gének aktiválásában részt vevő, vagy ezek által aktivált, jelátviteli útvonalak működését. A kutatások elősegítik a molekuláris, celluláris és rendszer szintű változások megértését, amelyek a természetes öregedéssel összefüggő memóriavesztéshez vezetnek. Mindezek rávilágítanak azokra a mechanizmusokra, amelyek a patológiás hanyatlás alapját is képezik és új klinikai kezelési lehetőségeket adnak.
OTKA- Karakterisztikus Kárpát- medencei halfajok filogenetikai és evolúció- ökológiai vizsgálata tradicionális és alternatív módszerekkel
A Kárpát-medence vízi élővilága rendkívül változatosnak mondható, ugyanakkor korántsem tekinthető minden részletében ismertnek. A terület vízrendszerében számos olyan sokáig általános európai elterjedésűnek gondolt halfaj él melyek taxonómiai hovatartozása nem kellően tisztázott. Egyebek között például feltételezhető, hogy a mindenki által ismert, nagyra növő, pettyezett testű csuka faj mellett, egy kisebb, csíkozott testű csuka „faj” is előfordul vizeinkben. De ennek tisztázására mindenképpen célzott morfológiai és genetikai vizsgálatok szükségesek. Kutatásaink eredményei segíteni fogják a terület vízi biodiverzitásának jobb megismerését, illetve a vizsgált fajok hosszú távú megőrzéshez szükséges kezelési tervek kidolgozását.
A kárpáti biodiverzitást feltáró vizsgálatok mellett szeretnénk tesztelni bizonyos eddig más téren használt módszerek (képi testalak elemző eljárások és egy tömegspektrometriai módszer) állományok, fajok azonosítására, illetve filogenetikai és taxonómiai célú, valamint nemesítési eljárások során való felhasználásának lehetőségét is. Ha az említett módszerek megfelelően érzékenynek bizonyulnak, akkor az eddig általánosan és egyedüliként használt genetikai módszereknél könnyebben használható, gyorsabban és olcsóbban kivitelezhető módszerekkel gazdagodhat a fent említett tudományterületek eszköztára.
OTKA- A makrofita térbeli és időbeli változékonyságának megértése
A vizes élőhelyek földrajzi elhelyezkedéstől és antropogén zavarástól függetlenül a világ egyik legtermékenyebb és legnagyobb változatossággal rendelkező övezetei. Vagy is a makrofiták betekintést nyújthatnak a növények funkcionális alkalmazkodás potenciáljába, hiszen ezek a kozmopolita fajok képesek alkalmazkodni az optimális környezeti tartományuktól eltérő feltételekhez is. A makrofiták egyidejűleg képesek integrálni számos ökoszisztéma és környezeti tényező hatásait és változásait. Ezeken a vizes élőhelyeken egyes környezeti komponensek térbeli és időbeli variabilitása törvényszerű (vízborítottság és fénykioltás térbeli, fény/naphossz/hőmérséklet időbeli eloszlása), míg más tényezők (tápanyagtartalom, mikroklimatikus viszonyok) sztochasztikusan oszlanak el, ami eredményezi az élőhely és az ott található fajok változatosságát. Ennek ellenére a vízi ökoszisztémák vizsgálata során gyakran elhanyagolják a makrofiták in situ változatosságának a vizsgálatát, így a problémáról csak nagyon kevés információval rendelkezünk. A javasolt kutatási téma a makrofiták növekedési formája (vízen lebegő és emergens), és az állományok degradáltsági szintje (ép és pusztuló) mentén vizsgálja a fotoélettani és fenológiai változatosságukat. Célunk annak a megértése, hogy az eltérő eloszlási mintázattal rendelkező környezeti tényezők hogyan befolyásolják a makrofita állományok variabilitásának térbeli és időbeli alakulását. Célunk továbbá annak megismerése, hogy az élettanilag és fenológiailag diverz makrovegetáció hogyan befolyásolja a vizes élőhelyek és a tavak partmenti övezeteinek fennmaradását.
OTKA- Gerinces metaközösségek szerveződése dinamikus folyami rendszerekben – innovatív megközelítés környezeti DNS alkalmazásával
Gerinces metaközösségek szerveződése dinamikus folyami rendszerekben – innovatív megközelítés környezeti DNS alkalmazásával
OTKA- Emberi zavarások hatása az édesvízi biodiverzitásra
KEHOP- VKI monitoring kutatási – módszerfejlesztő – adatgyűjtő program kialakítására
„A Víz Keretirányelv előírásai szerinti monitoring vizsgálatok és az ahhoz szükséges fejlesztések végrehajtása, továbbá a Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring állomások kiépítése, fejlesztése” tárgyú projekt (KEHOP-1.1.0-15-2016-00002) célkitűzése:
a vizek mennyiségi és minőségi megfigyelését biztosító monitoring-rendszer (felszíni és felszín alatti vizek monitoringja; biológiai, kémiai, morfológiai és hidrológiai vizsgálatok) továbbfejlesztése országos szinten annak érdekében, hogy az Európai Víz Keretirányelv (Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve, továbbiakban: VKI) végrehajtásával kapcsolatos információ-igényt optimálisan ki tudja elégíteni,
módszertani fejlesztés és kiegészítő monitoring programok végrehajtása az Európai Bizottság ex-ante feltételeinek (1121/2014. (III.6.) és 1394/2014. (VII. 18.) Korm. hat.) teljesítéséhez, illetve a biológiai és kémiai monitoringot érintő hiányok pótlásához.
A projekt 12 projektelemből áll, további információk az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a KEHOP-1.1.0-15-2016-00002 honlapokon elérhetőek.
A 10. projektelem biológiai alprogramjának célja a VKI által a vízminősítési rendszerbe bevezetett, öt biológiai elemen alapuló monitoring- és értékelési rendszer hiányosságainak komplex felszámolása, a monitoringrendszer optimális tervezéséhez szükséges adatgyűjtés és szakértői tanulmányok elkészítése, a magyar minősítési rendszer ökológiai állapotra vonatkozó interkalibrációs feladatainak befejezése, ökopotenciál interkalibrációs eljárás elvégzése. A kémiai alprogram célja a VKI által a vízminősítési rendszerbe bevezetett kémiai monitoring hiányosságainak komplex felszámolása, felkészülés a 2015-16-ban életbe lépő új követelmények (2013/39 EU Irányelv és hazai jogi leképezése) kielégítésére és a jövőbeli monitoring szakmai-pénzügyi optimalizálásához, döntés-előkészítéséhez szükséges háttérinformációk, vizsgálatok és szakértői háttértanulmányok előállítása.
A biológiai alprogram keretében elkészült:
B1: A jó vízgazdálkodást segítő ökológiai vizsgálatok
Felszíni vizek terhelés-hatás vizsgálata (terhelés-hatás elemzésekhez (DPSIR), intézkedések hatékony megalapozásához részletes mintaterületi felmérések)
Ökológiai vízigény, vízfolyások kiszáradása hatásának vizsgálata, időszakos vizek monitoringja mintaterületen
Paleolimnológiai adatok áttekintése a referencia feltételek kialakításához
Trofitás-skálák és a VKI alapú minősítési skálák megfeleltetése
Kotrás, keresztirányú műtárgyak hatásának vizsgálata a biológiai elemekre, hallépcsők építésének szükségessége
Urbanizáció hatása a halközösségek szerkezetére
Termálvíz terhelés hatásának vizsgálata a felszíni vizek ökológiai állapotára
Diffúz terhelések és a tavak ökológiai állapota közötti kapcsolat feltárása
B2: Módszerfejlesztés és kiegészítő monitorozás
Módszertani fejlesztés (megbízhatóság, pontosság növelése, hiányzó típusokon minősítési rendszer kidolgozása)
a „rossz osztályba sorolás” kockázatának számszerűsítése (statisztikai megbízhatósága), ökológiai potenciál kidolgozása
módszerfejlesztés (fitobentosz, vizi makrogerinctelenek, makrofiton, hal, szikes tavak)
mintavételi erőfeszítés és reprezentativitás vizsgálat (Duna, sík és dombvidéki vízfolyások, állóvizek)
Kiegészítő monitorozás (tavas minősítési rendszerek pontosságának növelése, adathiányok csökkentése, csoportosítás lehetőségének vizsgálata)
Tavak térbeli heterogenitásának vizsgálata
A Balaton ökológiai állapotának meghatározása
Adathiányos vízfolyások és állóvizek monitorozása, „csoportosítás elve” alkalmazhatóságának vizsgálata
B3: Taxonómiai képzés és minőségbiztosítási rendszer kialakítása
Továbbképzéshez kapcsolódó feladatok ellátása (monitorozást végző szakemberek taxonómiai továbbképzése), fényképes határozási segédletek, kurzusanyagok, kézikönyvek a leggyakoribb és nehezen határozható csoportokra
A biológiai adatok minőségbiztosítását célzó eljárásrend kidolgozása
B4: EU felé történő adatszolgáltatás és interkalibrációs feladatok ellátása
Tavas, folyós- és nagy-folyós ökopotenciál interkalibrációs feladatainak ellátása, ökológiai állapot interkalibráció lezárása
A fitoplankon, fitobenton, makrofiton redundanciájának és relevanciájának vizsgálata a tavas állapotértékelés esetében
A hazai és nemzetközi kötelezettségekből adódó adatszolgáltatás (az EU felé adatszolgáltatási, adatjavítási, adatkezelési feladatok ellátása, az adatok szakmai ellenőrzése)
Az elkészült fontosabb eredményeket bemutató könyvek az alábbi linken elérhetőek: Víz Keretirányelv előírásai szerinti monitoring vizsgálatok és az ahhoz szükséges fejlesztések végrehajtása, továbbá a Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring állomások kiépítése, fejlesztése – Tisza-kutató osztály – Ökológiai Kutatóközpont (freshwater-ecology.com)
OTKA- A rövid- és hosszútávú fényakklimáció közötti szakadék áthidalása NKFIH K_18_128950
Hazai tavainkban élő fotoszintetizáló mikroorganizmusok rövid- és hosszútávú fényakklimációjának vizsgálata
NAP- Kémiai környezeti faktorok által kiváltott neurális válaszok molekuláris, sejt- és viselkedési szinteken gerinctelen és gerinces vízi szervezetekben
Kémiai környezeti faktorok (hormonok, gyógyszermaradványok, peszticidek) által kiváltott neurális válaszok molekuláris, sejt- és viselkedési szinteken gerinctelen és gerinces vízi szervezetekben - Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatás
Széchenyi 2020- Az evolúció fényében: elvek és megoldások
GINOP - 2.3.2 - 15 - 2016 - 00057
Széchenyi 2020- Ökoszisztémák fenntartható működtetése – felfedezésekkel a klímaváltozás, a tájhasználat és az inváziók hatásának mérsékléséért
Az Ökológiai Kutatóközpont "Ökoszisztéma GINOP" projektje, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Szécheny 2020 és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg 2016-2020 között.
Projekt azonosító: GINOP–2.3.2–15–2016–00019
A támogatás összege: 852 391 934 forint.
A támogatás mértéke: 100%.
Futamidő: 2016.09.01 - 2020.11.29.
Vezető kutató: Báldi András
Résztvevők száma: 48
Széchenyi 2020- A balatoni horgászati célú halgazdálkodás fenntarthatóvá tételének megalapozása a halfauna rekonstrukciója és a táplálékbázis hasznosulásának vizsgálatával alap- és alkalmazott kutatási módszerekkel
Projekt rövid címe: A balatoni halállomány fenntartható, horgászati célú hasznosításának megalapozása
A projekt azonosítószáma: GINOP-2.3.2-15-2016-00004
A projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Széchenyi 2020 és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.
A kedvezményezett (konzorcium vezető) neve: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
A pályázat megvalósításában konzorciumi partnerként részt vettek: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (korábban: MTA Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet); Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
A szerződött támogatás összege: 1.465.702.692 Ft
A támogatás mértéke: 100%
Futamidő: 2016.09.01.- 2021.09.07.
A projekt tartalmának bemutatása: A projekt célja a balatoni horgászati célú halgazdálkodás fenntarthatóvá tételének megalapozása, a halfauna rekonstrukciója, és a táplálékbázis hasznosulásának vizsgálata, alap- és alkalmazott kutatási módszerekkel.
100 éve a Balaton szolgálatában
Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű, sekély vizű tava a Balaton, amely hazánk egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. Emberek milliói látogatnak ide évente, így nemzetgazdasági szempontból is kulcsfontosságú jó vízminőségének, ökoszisztémájának és biológiai sokszínűségének megőrzése.
A közel 100 éve működő HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet fő profilja az édesvizek környezettani kutatása, fókuszálva a Balatonra és vízgyűjtőjére, összetételben és sokoldalúságában az országban egyedülálló műszerparkjának segítségével. A Kutatóintézet vizsgálja a Balaton és a hozzá kapcsolódó vízterek növény- és állatvilágát, ezek tér- és időbeli változásait, az anyagforgalmi sajátosságokat, és vízi ökoszisztémák működésére hatással lévő abiotikus és biotikus környezeti tényezőket. A Kutatóintézet a kor kihívásainak megfelelő, nemzetközi mércével is kimagaslónak számító, közel 1600 millió Forint összértékű komplex műszerparkkal rendelkezik. Munkatársai olyan alapvető kérdésekben foglaltak állást az elmúlt években, mint például a Balaton vízszintjének és a vízminőségének kérdése, a hínárosodás jelensége, a nádpusztulás, a nyári turisztikai szezonban jelentkező algavirágzások, a különböző típusú emberi eredetű szennyezések, vagy a szalinizáció jelensége.
A Kutatóintézet kiterjedt műszerparkja segítségével komplex módon vizsgálja a természetes ökoszisztémákból (pl. a Balatonból) és kísérleti rendszerekből (pl. mezokozmosz rendszer) begyűjtött mintákat. Az eszközpark olyan fontosabb elemeket foglal magában, mint a kültéri és beltéri kísérletes rendszerek, modern műszeres analitikai berendezések, mikroszkóp rendszerek, mintagyűjtő-, előkészítő- és feldolgozó eszközök, vízminőség nyomon követésére alkalmas távérzékelési rendszer, mikrobiológiai és molekuláris biológiai laboratóriumok. Ilyen komplex, a vízi élővilág és vízi környezet vizsgálatára alkalmas kutatási infrastruktúra egy intézményen belül máshol nem található meg az országban, tehát egyedülállónak tekinthető.
A Kutatóintézet műszerparkjának segítségével kapott eredményekről a közcélú kutatások menüpontban is lehet tájékozódni.
A fontosabb kutatási eszközöket az alábbi galéria szemlélteti.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Kültéri Mezokozmosz Rendszere
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet területén kialakított mezokozmosz rendszert 12 darab kültéri műanyag tartály alkotja (mezokozmosz: a természetben zajló folyamatok kontrollált körülmények között történő megfigyelésére alkalmas kísérleti berendezés). A közel öt köbméter térfogatú tartályokban szabályozható a vízhőmérséklet, a tápanyag viszonyok, a vízáramlás sebessége, a vizet érő fényintenzitás, illetve a kísérletek jellegétől függően egyéb tényezők is. A tartályokba telepített szenzorok folyamatosan mérik a legfontosabb fizikai paramétereket a vízben (pl. beérkező fény, vízhőmérséklet, pH, oldott oxigén, stb.). A mezokozmosz tartályok feltölthetők szűretlen Balaton-vízzel (közvetlenül a tóból beszivattyúzva), vagy három fázisban szűrt (kavics-, homok- és UV-szűrt) Balaton-vízzel.
A rendszer segítségével a kutatók olyan ökológiai jelenségeket vizsgálhatnak/modellezhetnek szabályozott körülmények között, mint például a globális klímaváltozás vízi élőlényközösségekre gyakorolt hatása, vagy az algásodást előidéző környezeti tényezők.
Kapcsolattartó, vezető kutató: Boros Gergely, PhD (boros.gergely@blki.hun-ren.hu)
DigiRec
Saját fejlesztésű fénytörés alapú optikai rögzítő rendszer farmakológiai vizsgálatokhoz
Mind az idegtudományban, mind az ökotoxikológiában nagy szükség van a különböző kémiai anyagok (pl. emberi eredetű gyógyszermaradványok, rovarölő szerek, ingerületátvivő anyagok és modulátorok) hatásainak vizsgálatára különböző biológiai szinteken. A kontraktilis (összehúzódásra képes) szöveti preparátumok kiváló vizsgálati tárgyát képezik az in vitro farmakológiai ísérleteknek. Az ilyen vizsgálatok azonban klasszikusan erő-feszültség (vagy nyomás-feszültség) jelátalakító (transzducer) használatával történő megközelítést alkalmaznak.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoportja az angol University of Sussex munkatársaival közösen kifejlesztett egy gyors, könnyen megvalósítható, olcsó, digitalis, “nem invazív” és reprodukálható in vitro farmakológiai módszert, amely fénytörés alapú optikai digitalizáló megközelítésen és izolált szív preparátumokon alapszik. Az új és egyedi rögzítő rendszernek a DigiRec nevű saját, Linux operációs rendszeren működő Java alkalmazása van, amelyet Barta Tamás (bartatamas@gmail.com) programozó matematikus fejlesztett. Az optikai rögzítő rendszer tesztelését és validálását a széles körben használt gerinctelen modellállat, a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis) izolált szív preparátumainak felhasználásával végezték a kutatók. A fejlesztett rendszer szemlélteti a technológia fejlődését az erő-feszültség transzducer alapú rendszerektől elmozdulva és megfelelő eszközt biztosíthat az ökotoxikológiában, vagy akár az idegtudományban - nem csak a nagy mocsári csigával, hanem a magasabb rendű szervezetekkel foglalkozó kutatásokban is.
A témával foglalkozó cikk itt található.
Rendezvények, konferenciák
LXV. Hidrobiológus Napok
LXV. Hidrobiológus Napok
Tihany, 2024. október 2-4.
Vizes kutatások társadalmi hasznosulása
Program
2024. október 2.
szerda
9:00 Regisztráció
10:00 Megnyitó: Engloner Attila MHT Limnológiai Szakosztály elnök
Plenáris előadások, szekcióelnök: Engloner Attila
10:05 Vargha Márta
TISZTA IVÓVÍZ Nemzeti Kiválóság Program: egy multidiszciplinális összefogás tudományos hasznosulása
10:35 Nagy-Kovács Zsuzsanna
TISZTA IVÓVÍZ Nemzeti Kiválóság Program: veszélyelemzés és kockázatbecslés - a projekt eredményeinek alkalmazása a gyakorlatban
Előadások, szekcióelnök: Engloner Attila
11:15 Csabai Zoltán
Kiszáradásról sokrétűen: Szemelvények a DRYvER projekt eredményeiből
11:30 Szloboda Anita, Bartalovics Bea, Estévez Edurne, Hárságyi Dorottya, Kis Patrik, Kovács Zsolt, Móra Arnold, Pap Zsuzsanna, Csabai Zoltán, Declerck Steven, Singer Gabriel, van Leeuwen Casper H.A.
A kiszáradás és a reziliencia: Betekintés európai időszakos folyóvízhálózatok szerkezeti és funkcionális változásaiba
11:45 Móra Arnold, Faddi Eliza Kíra, Pernecker Bálint, Szloboda Anita, Bonada Núria, Mykrä Heikki, Csabai Zoltán
Nincs visszaút: a vízfolyások időszakosságának negatív hatása a szitakötő-együttesekre
12:00 Boóz Bernadett, Szivák Ildikó, Pernecker Bálint, Petr Pařil, Marko Miliša, Csabai Zoltán, Móra Arnold
Hogyan alakítja a kiszáradás a pataklakó árvaszúnyog-együttesek előfordulási-gyakorisági eloszlását?
Előadások, szekcióelnök: Boda Pál
13:30 Hárságyi Dorottya, Cunillera-Montcusí David, Ficsór Márk, Bonada Núria, Datry Thibault, Künne Annika, Miliša Marko, Mimeau Louise, Pařil Petr, Pernecker Bálint, Boda Pál, Móra Arnold, Csabai Zoltán
A tér-időbeli konnektivitás szerepe a tegzes metaközösségek szerveződésében a kiszáradással különbözőképpen érintett vízgyűjtőkön
13:45 Karádi-Kovács Kata, Szivák Ildikó, Bozóki Tamás, Kovács Krisztián, Móra Arnold, Padisák Judit, Selmeczy Géza Balázs, Schmera Dénes, Boda Pál
A zavarás intenzitásának és a makroszkopikus vízi gerinctelen közösségek hosszútávú regenerációjának kapcsolata egy ipari katasztrófát követően (vörösiszap-katasztrófa, Ajka)
14:00 Szeles Júlia, Boda Pál, Lukács Áron, B-Béres Viktória, Bozóki Tamás, Fekete Judit, Ficsór Márk, Várbíró Gábor
Vízi makroszkopikus gerinctelen közösségek kiszáradásra adott jellegalapú válaszai
14:15 Csabai Zoltán, Kovács Zsolt, Zuzana Čiamporová-Zaťovičová, Fedor Čiampor, Jr, Tomasz Rewicz
Mit tudunk a Pannon ökorégió vízibogarainak genetikai diverzitásáról?
Előadások, szekcióelnök: Tapolczai Kálmán
14:45 Ficsór Márk
Hidrobiológiai ballisztika – a közösségi röppálya-elemzés (Community Trajectory Analysis – CTA) alkalmazásának lehetőségei az ökológiai állapotértékelésben
15:00 Huan Li, Boglárka Somogyi, Viktor R. Tóth
Spatiotemporal Analysis of Surface Water Temperature: Lake Balaton in the 21st Century and Pannonian Rivers and Lakes Over 150 Years
15:15 Katalin Blix, Jorge Garcia Jimenez, Ana B. Ruescas, Julia Amoros Lopez, Boglárka Somogyi, Stian Andre Solbø
New technological solutions for monitoring water quality parameters in Lake Balaton
15:30 Fózer Melinda, Teszárné Nagy Mariann, Rózsavári Anikó, Cserháti Mátyás, Kaszab Edit
Éghajlatváltozás és szennyvízterhelés hatása a Gerje-főcsatornára
Kiselőadások, szekcióelnök: Lengyel Edina
16:00 Molnár Éva, Fodor István, Németh Zoltán, Svigruha Réka, Maász Gábor, Pirger Zsolt
A Zala-folyó gyógyszerhatóanyagokkal való szennyezettségének felmérése, avagy fürdőturizmus kontra szennyvíztisztítás
16:10 Molnár Melinda Vivien, Varga Krisztina, Kovács W. Attila, Kis Mariann, Vörös Lajos, Somogyi Boglárka
A szalinizáció (sótartalom-növekedés) hatása a Raphidiopsis raciborskii szaporodására
16:20 Lengyel Edina, Zsuga-Biró Rita, B-Béres Viktória, Király Edit, Padisák Judit, Selmeczy Géza Balázs, Tapolczai Kálmán, Stenger-Kovács Csilla
Környezeti- és térbeli gradiensek szerepe a ritka és gyakori bevonatlakó kovaalga fajok elterjedésében
16:30 Varga Krisztina, Molnár Melinda Vivien, Kovács W. Attila, Kis Mariann, Somogyi Boglárka, Szabó P. Balázs, Bánáti Diána
Az élelmiszerként felhasználható mikroalgák fénypreferenciájának vizsgálata
16:40 Zsuga-Biró Rita, Lengyel Edina, B-Béres Viktória, Király Edit, Padisák Judit, Selmeczy Géza Balázs, Tapolczai Kálmán, Stenger-Kovács Csilla
Achnanthidium fajok inváziója a Dunán és vízgyűjtőjén
16:50 Bischof-Weisz Dorottya, Novák Zoltán, Boros Gergely, Lengyel Edina
A klímaváltozás várható hatása édesvízi zooplankton közösségek szerveződésére és mennyiségi viszonyaira
17:00 Borza Péter
A bodrogközi víziászka (Proasellus pribenicensis Flasarova, 1977) elterjedési területe jelentősen nagyobb a korábban ismertnél
17:10 Böjthe Andrea Clara, Jakab Jázmin, Soltész Andor Gergő, Korponai János, Gyulai István
Cladocera közösségek felmérése különböző hasznosítású vizes élőhelyeken
17:20 Jakab Jázmin, Korponai János, Wamugi Sheila Mumbi A., Kawu Umar Abba, Soltész Andor Gergő, Karches Tamás, Tumurtogoo Uyanga, Gyulai István
Szubfosszilis Cladocera közösségek és az üledék geokémiai változóinak vizsgálata északkelet-magyarországi sekély állóvizek esetében
17:30 Soltész Andor Gergő, Jakab Jázmin, Böjthe Andrea, Umar Abba Kawu, Sheila Mumbi A. Wamugi, Gyulai István
A Vekeri-tó paleolimnológiai rekonstrukciója
2024. október 3.
csütörtök
Előadások, szekcióelnök: Abonyi András
9:00 Vad Csaba Ferenc, Horváth Zsófia, Edwin van den Berg, Luc De Meester
Az evolúciós és ökológiai folyamatok kölcsönhatásainak szerepe egy természetes tájban – kísérletes vizsgálat egy környezeti stresszgradiens mentén
9:15 Tóth Flórián, Kiss Anita, Pálffy Károly, Baranyai Eszter, Tenorio-Baigorria Imola, Nguyễn Vũ Đức Thịnh, Becz Barnabás Álmos, Abonyi András
A dunai zooplankton közösségek ökoszisztéma-működése és biodiverzitása közötti kapcsolat
9:30 Rani Varsha, Fierpasz Ádám, Horváth Zsófia, Borza Péter, Kratina Pavel, Pálffy Károly, Vad Csaba
Temperature-mediated diet preference in the invasive crustacean Limnomysis benedeni
9:45 Pálffy Károly, Varsha Rani, Vad Csaba
Egy invazív faj, a klímaváltozás és egy planktonikus táplálékhálózat dinamikája – mit mutat egy folyamatmodell?
Előadások, szekcióelnök: Teszárné Nagy Mariann
10:15 Török Sebestyén Dániel, Torma Péter, Honti Márk
Balaton vízhőmérsékletének és hőmérsékleti rétegzettségének várható jövőbeli alakulása az éghajlatváltozás függvényében
10:30 Lázár Diána, Tapolczai Kálmán, Vörös Lajos, G.-Tóth László, Somogyi Boglárka
A mikrobiális plankton struktúrája a Balatonban
10:45 Zlinszky András, Berecz Diána, Fülöp Bence
Szabadonbalaton: Ismeretterjesztés és szemléletformálás a Balatonról a tudomány és a művészet eszközeivel
11:00 Vári Ágnes, Berecz Diána, Honti Márk, Fülöp Bence, Erős Tibor
A Balaton és ahogyan a társadalom látja: természetvédelem, társadalmi értékek és lehetőségek
Előadások, szekcióelnök: Stenger-Kovács Csilla
11:30 Hidas András, Somogyi Boglárka, Szabó Attila, Vörös Lajos, Bernát Gábor, Felföldi Tamás
Tél-tavaszi átmenet a planktonikus mikroba közösség szerkezetében
11:45 Abonyi András, Baranyai Eszter, Becz Barnabás Álmos, Nguyễn Vũ Đức Thịnh, Tenorio-Baigorria Imola, Tóth Flórián
A fajszám, dominancia és ökoszisztéma-működés összefüggései folyóvízi planktonközösségekben
12:00 Lukács Áron, T-Krasznai Enikő, Nagy-László Zsolt, B-Béres Viktória, Lukács Balázs, Békési Csaba, Várbíró Gábor, Lerf Verona, Borics Gábor
A tó morfológiája meghatározza a fitoplankton és a metafiton összetételét és diverzitását
12:15 Szalay Gyula, B-Béres Viktória, Csépes Eduárd, Lukács Áron, Teszárné Nagy Mariann
Különböző növényállományok metafitonjának vizsgálata a Tisza-tavon
12:30 Vörös Lajos (szerkesztő) Balatoni természetkalauz c. könyv bemutatója. Kiadó: HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany, 2024. 183 pp.
Plenáris előadás, szekcióelnök: Borics Gábor
14:00 Padisák Judit
Fitoplankton: az alzat nélküli élet evolúciós és ökológiai kihívásai
Előadások, szekcióelnök: Borics Gábor
14:45 Somogyi Boglárka, Li Huan, Tapolczai Kálmán, Kovács W. Attila, G.-Tóth László, Horváth Hajnalka, Krassován Krisztina, Kerekes Zsolt, Vörös Lajos
A vízállás változás hatása a planktonikus és a bentikus algák biomasszájára a Balatonban
15:00 Stenger-Kovács Csilla, Korponai János, B-Béres Viktória, Padisák, Judit, Selmeczy Géza Balázs, Tapolczai Kálmán, Lengyel Edina
A ritkaság szerepe bentikus kovaalga közösségekben
15:15 Becz Barnabás Álmos
Az élőbevonat szezonális dinamikája folyami környezetben
15:30 Kiss Stefánia, Kókai Zsuzsanna, Lukács Áron, Bácsi István, Márton Kamilla, T-Krasznai Enikő, Borics Gábor, B-Béres Viktória
Taxonómiai és jelleg-szintű eltérések az állandó és időszakos kisvízfolyások bentikus kovaalga közösségeiben
Kiselőadások, szekcióelnök: Látrányi-Lovász Zsófia
16:00 Sipos Brigitta, Somlyai Imre, Grigorszky István, Berta Csaba
A fehér tündérrózsa (Nymphaea alba L.) előfordulását meghatározó környezeti változók vizsgálata a Tisza-tavon
16:10 Békési Csaba, Szeles Júlia, Bozóki Tamás, Várbíró Gábor, Fekete Judit, Boda Pál
Diffúz terhelések hatása holtmedrek makroszkopikus vízi gerinctelen élőlényközösségeire: a kutatási téma bemutatása, előzetes eredmények
16:20 Boóz Bernadett, Kovács Zsolt, Tomasz Revicz, Pernecker Bálint, Petr Pařil, Marko Miliša, Csabai Zoltán, Móra Arnold
Rejtett árvaszúnyog-diverzitás Közép-Európában
16:30 Bozóki Tamás, Csabai Zoltán, Fekete Judit, Pernecker Bálint, Schmera Dénes, Szeles Júlia, Várbíró Gábor, Boda Pál
A kiszáradás hosszának hatása a makroszkopikus vízi gerinctelen közösség túlélési stratégiáihoz köthető funkcionális jellegállapotaira
16:40 Fekete Judit, Csabai Zoltán Pernecker Bálint, Bozóki Tamás, Szeles Júlia, Várbíró Gábor, Boda Pál
Kiszáradási események és a területhasználat hatásának feltárása a balkáni hegyiszitakötő előfordulási viszonyaira egy mecseki vízgyűjtőn
16:50 Gyökeres Emese, Bozóki Tamás, Fekete Judit, Szeles Júlia, Várbíró Gábor, Boda Pál
A kotrás hosszú távú hatása vízfolyásokban élő makroszkopikus vízi gerinctelen közösségekre
17:00 Hegedűs Anna, Urbányi Béla, Dérer István, Ferincz Árpád
A klímaváltozás árnyékában: Új kihívások a horgászcélú halgazdálkodásban
17:10 Tóth Boglárka, Mészáros Gábor, Mester Béla, Lengyel Szabolcs
Mocsarak hosszú távú természetvédelmi kezelésének hatásai békafajokra a Hortobágyon
17:20 Lanszki József, Benedek Ildikó, Erős Tibor, Lanszki-Széles Gabriella, Molnár Tamás
A Kis-Balaton ökológiai csapda a vidra (Lutra lutra) számára
17:30 Kerekes Zsolt, Vörös Lajos, Horváth Hajnalka, Krassován Krisztina, Tátrainé Battonyai Izabella, Molnár Melinda Vivien, Preiszner Bálint, Németh Balázs, Somogyi Boglárka
A nagy kárókatona hatása a víz- és üledékminőségre a Kis-Balatonban
18:00 Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztály délutáni beszélgetés: Kiszáradó táj - a vízügyi beavatkozások igénye, lehetőségei és korlátai
2024. október 4.
péntek
Előadások, szekcióelnök: Tóth Viktor
9:00 Tóth R. Viktor, Nagy Dorina
A közönséges csavarhínár (Vallisneria spiralis) terjedésének stratégiája a Balatonban
9:15 Nagy Dorina, Tóth R. Viktor
Az óriás csavarhínár (Vallisneria americana Michx.) akklimatikus/adaptív mechanizmusai a Hévízi-tó lefolyójában és terjedésének hatásai az ökoszisztémára
9:30 Németh Kitti, Engloner Attila
Lehetséges módszerek az érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum) felületének meghatározására és egyszerű, gyors becslésére
9:45 Csépes Eduárd, Kummer László
Az elmúlt évek szélsőséges időjárásának hatása a Tisza-tó makrovegetációjára
Előadások, szekcióelnök: Erős Tibor
10:15 Preiszner Bálint, Bánó Bálint, Czeglédi István, Erős Tibor, Kakareko Tomasz, Kobak Jaroslaw, Takács Péter, Augustyniak Mateusz
Az amurgébek inváziója nem befolyásolja a lápi pócok merészségét
10:30 Szolnoki Anna, Czeglédi István, Specziár András, Erős Tibor
A Balaton halállományának jellemzése környezeti DNS mintavételek alapján
10:45 Löki Viktor
Az eszköz nélküli halászat és rákászat emlékei és utolsó gyakorlói a Kárpát-medence néhány vidékén
11:00 Ferincz Árpád, Müller Tamás, Lente Vera, Hegedűs Anna, Csenki Zsolt, Urbányi Béla
A klímaváltozás lehetséges hatásai a természetesvízi halgazdálkodásra: esettanulmányok és kezelési lehetőségek
Előadások, szekcióelnök: Antal László
11:30 Neményi Zsolt, Nagy András, Hagyó Attila, Nagy Jenő, Vitál Zoltán, Lukács Balázs András, Löki Viktor
Magyar horgászok elveszített felszereléseinek nyomában szabadidős mágneshorgászok közösségi média profiljainak segítségével
11:45 Mészáros Boglárka, Bürgés József Gábor, Tamás Mónika, Gál Blanka, Andrew J. Hamer, Schmera Dénes
Ember által módosított területek hatása a Balaton körüli vizes élőhelyek pettyes gőte (Lissotriton vulgaris) populációira
12:00 Juhász Erika, Kanizsay Borbála, Biró Marianna
Közcélú monitorozás és közösségi tudomány az eurázsiai hód elterjedésének és hatásainak megismeréséért
16th International Symposium on Aquatic Oligochaetes (ISAO16)
The 16th International Symposium on Aquatic Oligochaetes (ISAO16) will be held in Tihany, Hungary, September 15-20, 2025. The topics addressed at this conference will focus on anything that can improve the knowledge of aquatic oligochaetes in the broadest sense, i.e. including Branchiobdellida, Acanthobdellida and Hirudinida. Among these, we can cite the following: Applied ecology (assessment, rarity, conservation value): Marine ecology (biology); Ecotoxicology (bioassays, laboratory culture); Biology (population dynamics, reproduction); Morphology (internal and external structures); Taxonomy (phylogeny and systematics); Biogeography (biodiversity and distribution mechanisms); Application in management (sludge ecology); New methods and techniques.
LXIV. Hidrobiológus Napok
LXIV. Hidrobiológus Napok
2023. október 4-6.
Program
2023. október 4. szerda
9:00 Regisztráció
10:00 Megnyitó: Engloner Attila MHT Limnológiai Szakosztály elnök
10:15 Megemlékezések Teszárné Nagy Mariann: Reskóné Nagy Mária (1951-2023) Zsuga Katalin: Forró László (1954-2023)
Plenáris előadás szekcióelnök: Engloner Attila
10:30 Józsa János A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium bemutatása
Előadások szekcióelnök: Engloner Attila
11:00 Honti Márk, Torma Péter, Somogyi Boglárka, Krámer Tamás Milyen lesz a jövő Balatonja? – A fenntartható vízgazdálkodás lehetőségei
11:15 Látrányi-Lovász Zsófia, Makó András, Hernádi Hilda, Szoboszlay Sándor, Ferincz Árpád, Harkai Péter, Baranyai Olga A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer üzemeltetési és karbantartási stratégiája
11:30 Fleit Gábor, Baranya Sándor, Józsa János A Tisza-tó áramlási és hordalékvándorlási viszonyainak feltárása terepi mérésekkel és számítógépes modellezéssel
11:45 Füstös Vivien, Sály Péter, Szalóky Zoltán, Tóth Balázs, Vitál Zoltán, Fleit Gábor, Baranya Sándor, Józsa János, Erős Tibor A paksi hőcsóva és a Gemenci-erdő mellékágrendszerének élőhely-hidraulikai vizsgálatai
Ebéd
Előadások szekcióelnök: Borics Gábor
13:30 Vörös Lajos, Látrányi-Lovász Zsófia, Soóky Anna, Somogyi Boglárka A víz kemizmusának változása a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerben
13:45 B-Béres Viktória, Bácsi István, Lukács Áron, Márton Kamilla, Bozóki Tamás, Fekete Judit, Boda Pál Tározók hatása a kiszáradó kisvízfolyások fizikai és kémiai paramétereire
14:00 Németh Zoltán, Svigruha Réka, Schmidt János, Ács András, Farkas Anna, Tapolczai Kálmán, Elekes Károly, Fodor István, Pirger Zsolt UV-szűrő vegyületek jelenléte és azok lehetséges ökológiai hatásai Közép-Európa legnagyobb sekély vizű tavában
14:15 Györki Gábor, Knisz Judit Antimikrobiális szerek és antibiotikum rezisztencia gének egyedi szennyvíztisztító kisberendezésekben
Kávészünet
Előadások szekcióelnök: Vörös Lajos
14:45 Lázár Diána, Vörös Lajos, Tapolczai Kálmán, Perkins Anita, Somogyi Boglárka A mikrobiális plankton változásai egy folyó-tározó-tó rendszer mentén
15:00 Figler Aida, Gostyńska Julia, Abbasi Mona, Aurich Patrick, Barral-Fraga Laura, Barthélémy Nans, Bick Berenike, Boateng Charles Mario, Bottone Anna, Bourinet Fabien, Burri Bryan, Cabrerizo Marco J., Cairola Geoffrey, Chevalier Manon, Chonova Teofana, Cour Mathilde, De Santis Vanessa, Dory Flavia, Drost Annemieke, Đurić Bojana, Elster Josef, Fatras Baptiste, Fárez-Román Valeria, Fehlinger Lena, Gauvin Paula, Gionchetta Giulia, Gray Emma, Hadfield Séréna, Halabowski Dariusz, Harvey Daniel, Heinrich Lena, Jaffer Yousuf Dar, Jakobsson Ellinor, Lemoinne Alice, Merkli Stefanie, Misteli Benjamin, Mo Yuanyuan, Mori-Bazzano Laureen, Moser Valentin, Nowakowski Kyra, Oloyede Adekolurejo, Orlandi Valentina, Pasqualini Julia, Popović Danilo, Rotta Federica, Schmid-Paech Bianca, Touchet Camille, Vaziourakis Konstantinos-Marios, Vázquez Victor, Yousefi Azedah, Nava Veronica Mikroalga közösségek feltárása a plasztiszférában – Phytoplastic, egy új nemzetközi projekt
15:15 A.G. Rusanov, M.A. Gololobova, M.Y. Kolobov, M. Duleba, A.A. Georgiev, K.T. Kiss, É. Ács Applying geometric morphometrics to compare allometric trajectories among morphologically close Fragilaria spp. (Fragilariaceae, Bacillariophyta)
15:30 Borics Gábor, T-Krasznai Enikő, Tóthmérész Béla, Lerf Verona A mikroalgák süllyedési sebességét befolyásoló alaki ellenállás becslése morfometriai mérőszámokkal
Kávészünet
Kiselőadások szekcióelnök: Gál Blanka
16:00 Békési Csaba, Szeles Júlia, Bozóki Tamás, Várbíró Gábor, Fekete Judit, B-Béres Viktória, Nagy Sándor Alex, Boda Pál A kiszáradás hatása síkvidéki vízterekben I.: Vízi makroszkopikus gerinctelenek közösségszerkezeti változóinak különbségei a kiszáradás időtartamának függvényében
16:10 Szeles Júlia, Bozóki Tamás, Ficsór Márk, Békési Csaba, B- Béres Viktória, Boda Pál, Várbíró Gábor A kiszáradás hatása síkvidéki vízterekben II.: Vízi makroszkopikus gerinctelenek jelleg alapú közösségszerkezeti különbségei
16:20 Tombor Eszter, Korponai János, Szalai Zoltán, Magyari Enikő Katalin Ökoszisztéma-átalakulások és mozgatórugóik vizsgálata a Pátkai-tározó üledékéből, az árvaszúnyog-fauna változása alapján
16:30 Kovács Zsolt, Konrad Dettner, Csabai Zoltán Hány faj a két faj? Integraơv zoológiai esettanulmány egy csíkbogár fajpáron
16:40 Bartalovics Bea, Magyari Enikő Katalin, Móra Arnold, Ladislav Hamerlík Siófoki medence paleolimnológiai kutatása árvaszúnyog maradványok alapján: előzetes eredmények
16:50 Szabó Ferenc, Koleszár Tibor, Szemző András, Lovász Zsófia, Pálinkás Imre, Dérer István, Urbányi Béla, Ferincz Árpád Autonóm, online vízminőség monitoring a gyakorlatban: a WALISE rendszer működésének első tapasztalatai
17:00 Kovács Zsófia, Meiczinger Mónika, Tarcsay Bálint, Juhász Csenge, Kulcsár Gvendolin, TóthFarsang Evelin, Varga Béla, Szabó Brigitta, Németh Sándor Telepített moduláris online automata Vízminőség Monitoring Rendszerrel szolgáltatott idősoros adatbázis értékelése és lehetséges szerepe a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer működtetésének támogatásában
19:15 Gálavacsora
2023. október 5. csütörtök
Előadások szekcióelnök: Stenger-Kovács Csilla
9:00 Somogyi Boglárka, Felföldi Tamás, Szabó Aƫla, Vörös Lajos A pikoalgák sikere sós és szikes tavakban 9:15 Nemes-Kókai Zsuzsanna, Szalay Gyula, Csépes Eduárd, Lukács Áron, Bácsi István, T-Krasznai Enikő, B-Béres Viktória A Tisza-tó növényállományainak szerepe a bentikus algaközösségek biológiai sokféleségének megőrzésében
9:30 B-Béres Viktória, Csépes Eduárd Kovaalgák mint táplálékforrás a Tisza-tavi növényzet között élő árvaszúnyog lárva közösségek számára Kávészünet Előadások szekcióelnök: Baranyai Olga
10:00 Selmeczy Géza B., Király Edit Hódtavak hatása a kisvízfolyások algaközösségére
10:15 Juhász Erika, Vági Balázs, Molnár Zsolt, Tóth Balázs, Csipkés Roland, Szalóky Zoltán, Sallai Zoltán, Szabó Gyula, Klébert Antal, Sári Gergő, Juhász Lilla, Czabán Dávid, Bede-Fazekas Ákos, Katona Krisztián, Mészáros Ádám, Palásti Péter, Bencze Dávid, Popovics Dániel, Biró Marianna Az eurázsiai hód tájátalakító tevékenységével és annak ökológiai hatásaival kapcsolatos tudásunk és tudáshiányunk a Kárpát-medencében
10:30 Ferincz Árpád, Hegedűs Anna, Bányai Zsombor, Pálinkás Imre, Pálinkásné Mile Edit, Dérer István, Urbányi Béla, Weiperth András Quo vadis Velencei-tó?
Kávészünet
Plenáris előadás szekcióelnök: Erős Tibor
11:00 Horváth Ákos Szélsőséges időjárás és annak hatása vízre, földre, életre
11:30 Ferenczi Zita Levegőszennyezés hatása a hazai vizekre - múlt, jelen, jövő
Közös fotó készítése
Ebéd
Előadások szekcióelnök: Schmera Dénes
13:45 Csabai Zoltán, Lőkkös Andor, Kis Patrik, Kovács Zsolt, Mészáros Ádám, Szél Győző Magyarország vízibogár-faunája – 155 év története
14:00 Csépes Eduárd, Szántó Nikoletta, Teszárné Nagy Mariann, Bozóki Tamás, Lukács Áron, B-Béres Viktória A csapadékmennyiség és vízhozam hatása a Tisza-tó árvaszúnyog faunájára
14:15 Gál Blanka, Weiperth András, Farkas János, Schmera Dénes Hogyan hatnak az utakkal kapcsolatos átereszek a vízi makrogerinctelenek funkcionális diverzitására és a funkcionális jellegek összetételére?
Kávészünet
Előadások szekcióelnök: Schmera Dénes
14:45 Szám Dorottya, Hetesi Zsolt, Keve Gábor A relatív páratartalom modellezésének optimalizációja Markov-láncok alkalmazásával a TokajHegyalja borrégióban
15:00 Perkins Anita, Vörös Lajos, Tapolcai Kálmán, Horváth Hajnalka, Krassován Krisztina, Somogyi Boglárka Fonalas gombák eltérő vízi környezetben
15:15 Mészáros Boglárka, Bürgés József Gábor, Tamás Mónika, Gál Blanka, Bohus Attila, Schmera Dénes Az urbanizáció hatása a balatoni kockás siklókra (Natrix tessellata)
15:30 Preiszner Bálint, Szinai Péter A Nagy Kárókatona (Phalacrocorax Carbo Sinensis) telelőállományának monitorozása új megközelítéssel a Balatonon – kezdeti tapasztalatok
Kávészünet
Kiselőadások szekcióelnök: Tóth Viktor
16:00 Bácsi István, Figler Aida, Márton Kamilla Növekvő szalinitás hatására bekövetkező pigment-összetétel változások egy Haematococcus lacustris izolátumban
16:10 Márton Kamilla, Marycruz Karina Corrales Travez, Aszalós Máté, Tatiana Siniakova, Riba Milán, Vasas Gábor, Bácsi István Cianobakteriális peptidek gátolhatják a kitartó képlet érését - laboratóriumi kísérletek Haematococcus lacustris zöldalgával
16:20 Kiss Stefánia, Kókai Zsuzsanna, Lukács Áron, Boda Pál, Márton Kamilla, T-Krasznai Enikő, BBéres Viktória Milyen szerepet játszanak a tározók a kiszáradó kisvízfolyások kovaalga közösségének megőrzésében?
16:30 Pallos Réka, Szűts Tamás, Maróthy Róbert Dániel, Mayer Ádám, Takács-Vágó Hunor, Takács Péter Mennyire befolyásolja a mérést végző személy gyakorloƩsága a morfometriai mérések eredményeit
16:40 Sallai Márton, Mozsár Attila, Tóth Flórián, Halasi-Kovács Béla, Vitál Zoltán A busa fajok (Hypophthalmichthys spp.) életkora, növekedése és kondíciója egy tiszai populáció esetén
16:50 Haithem Aib, Herta Czédli, Krisztián Nyeste Examination of heavy metal accumulation in fish scale samples of Squalius cephalus L. from Tisza river by XRF analytical method
17:00 Magyar Hidrológiai Társaság kerekasztal beszélgetés
19:15 Baráti találkozó
2023. október 6. péntek
Előadások szekcióelnök: Ferincz Árpád
9:00 Takács Péter, Bánó Bálint Mit mond nekünk a pikkely alakja és mérete az édesvízi halak taxonómiájáról és élőhelyi preferenciáiról
9:15 Czeglédi István, Andrea Funk, Didier Pont, Thomas Hein, Paul Meulenbroek, Preiszner Bálint, Alice Valentini, Erős Tibor Az ártéri hal metaközösségek sokféleségét meghatározó térbeli és lokális tényezők jelentősége
9:30 Bánó Bálint, Benedek Ildikó, Zsolnai Aƫla, Specziár András, Takács Péter, Molnár Tamás Az intenzíven hasznosított süllő (Sander lucioperca) populációgenetikai szerkezete a Balatonban
9:45 Hegedűs Anna, Bányai Zsombor, Weiperth András, Urbányi Béla, Dérer István, Ferincz Árpád Horgászvizeink komplex állapoƞelmérése: környezeti-, ökológiai- és halgazdálkodási konfliktusok feltárása
Kávészünet
Előadások szekcióelnök: Ferincz Árpád
10:15 Nyeste Krisztián, Zulkipli Nurfatin, Uzochukwu Ifeanyi Emmanuel, Somogyi Dóra, Nagy László, Czeglédi István, Harangi Sándor, Baranyai Edina, Simon Edina, Nagy Sándor Alex, Velcheva Iliana, Yancheva Vesela, Antal László Eltérő táplálkozású és habitatpreferenciájú halivadékok indikátorszerepe a fémszennyezés kimutatásában
10:30 Somogyi Dóra, Erős Tibor, Czeglédi István, Sallai Zoltán, Halasi-Kovács Béla, Mozsár Attila, Nyeste Krisztián, Antal László Az idegenhonos fajok halközösség-formáló szerepének vizsgálata Tisza menti vízfolyásokban: előzetes eredmények
10:45 Vitál Zoltán, Juhász István, Halasi-Kovács Béla, Mozsár Attila A busák horgászatának helyzete Magyarországon
Kávészünet
11:30 Zárórendezvény
11:30 Ebéd
ALGAVIRÁGZÁSOK, ALGATOXINOK TAVAINKBAN
A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák MTA Nemzeti Program és a Nemzeti Agykutatási Program 3.0 keretében a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszéke tudományos előadóülést szervez az
„ŐSZINTÉN A BALATONRÓL” sorozatban
ALGAVIRÁGZÁSOK, ALGATOXINOK TAVAINKBAN
címmel.
Az esemény 2023. július 13-án, csütörtökön, 10.00 órakor kezdődik Tihanyban, a BLKI előadótermében (Klebelsberg Kuno utca 3.)
Program:
I.Ülés Levezető elnök: Pirger Zsolt tudományos főmunkatárs, kutatócsoportvezető, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
10:00-10:05 Házigazda köszöntője Persányi Miklós üzemeltetési igazgató-helyettes, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
10:05-10:40 Gondolatébresztő: Mérgező algavirágzások, algatoxinok, cianobakteriális toxinok vizeinkben Vasas Gábor tanszékvezető egyetemi tanár DE TTK Növénytani Tanszék
10:40-11:05 Algavirágzások története, jellege és autökológiája Padisák Judit akadémikus, egyetemi tanár, PE TTK Limnológia Kutatócsoport
11:05-11:30 A Balaton algái változó szerepben Somogyi Boglárka kutatócsoportvezető, tudományos főmunkatárs, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
11:30-11:50 Vízparaméterek meghatározása műholdas távérzékeléssel Tóth Viktor tudományos főmunkatárs, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
11:50 – 12:30 SZÜNET
II.Ülés Levezető elnök: Vasas Gábor tanszékvezető egyetemi tanár, DE TTK Növénytani Tanszék
12:30-12:50 Cianobaktérium burjánzás közegészségügyi vonatkozásai ivó- és fürdővízben Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vízhigiénés vezető szakértője
12:50-13:10 Cianotoxinok idegélettani
hatásainak vizsgálata gerinctelen modellrendszerek segítségével Pirger Zsolt tudományos főmunkatárs, kutatócsoportvezető, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
13:10-13:30 Algavirágzás alatt zajló fürdőzés
lehetséges egészségügyi kockázatai Juhász Ágnes háziorvos
13:30-13:55 Alga tömegprodukciók kezelésének lehetőségei a Balatonban Istvánovics Vera tudományos tanácsadó, Honti Márk tudományos főmunkatárs ELKH-BME–Vízgazdálkodási Kutatócsoport
13:55-14:15 Reaktív stratégiák toxikus algavirágzások letörésére Vasas Gábor tanszékvezető egyetemi tanár, DE TTK Növénytani Tanszék
14:15-14:20 Házigazda zárszava Persányi Miklós üzemeltetési igazgató-helyettes, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
XVI. Makroszkopikus Vízi Gerinctelenek Kutatási Konferencia
A konferencia története során másodszor, 2007 után újra a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet ad otthont a rendezvénynek Tihanyban. A MaViGe kutatási konferenciasorozat célja, hogy összefogja a különböző intézményekben (egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, múzeumok, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatóságok és felügyelőségek, nemzeti parkok) folyó makroszkopikus vízi gerinctelen szervezetekre irányuló kutatásokat, lehetőséget biztosítson a kutatók közötti információcserére, a kommunikáció elősegítésére, az aktuális eredmények bemutatására. A konferencia a hagyományokhoz híven nem csak a hazai, hanem a határainkon túli magyar kutatókat is üdvözli a résztvevők körében.
A konferencia időpontja, helyszíne és a regisztráció 
A konferencia időpontja: 2023. április 13-14.
A konferencia helyszíne a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (8237 Tihany Klebelsberg Kuno u. 3.).
A konferencián a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A jelentkezés kizárólag elektronikus úton az alábbi jelentkezi űrlap kitöltésével 2023. március 29-ig lehetséges.
Ha a jelentkezéssel vagy az összefoglalóval kapcsolatban bármi módosítási igényük van, azt kérjük a szivak.ildiko@blki.hu email címre jelezzék.
A szakmai program és prezentációk
A konferencián a makroszkopikus vízi gerinctelen kutatások minden ágából (taxonómia, faunisztika, biodiverzitás, ökológia, populációbiológia, vízminőségmonitoring, stb.) várunk aktuális kutatási anyagokat. A bemutatható prezentációk száma résztvevőnként nem korlátozott, de a szervezőbizottság az esetleges torlódások elkerülése végett fenntartja a jogot a bemutatásra kerülő anyagok absztrakt alapján történő elfogadására vagy elutasítására, illetve a prezentáció formájának (előadás vagy kis előadás) megváltoztatására. A konferenciára bejelentett anyagok bemutatása előadás (várhatóan 15 perc + 5 perc vita) és kis előadás (várhatóan 5 perc + 2 perc vita) szekciók keretein belül történik. A kis előadás keretei a lehetőséget teremtenek arra is, hogy az előadó bemutassa és véleményeztesse a hallgatósággal jelenleg induló vagy tervezett kutatási témáját és főbb kérdéseit, vagy akár az elővizsgálatainak az eredményét. A konferenciát jelenléti formában kívánjuk megrendezni. Az előadások és a kis előadások megtartásához notebook (MS PowerPoint) + projektor áll rendelkezésre (az ettől eltérő igényeket kérjük jelezzék az emailben).
Csütörtök estére vitaestet tervezünk, amelyhez két lehetséges témából válaszhatnak a résztvevők: A) Citizen Science projektek és alkalmazások lehetőségei a vizes tudományokban, kutatásokban; B) A faunisztikai/kutatási adatok közlésének és hasznosulásának reneszánsza, a szélesebb közösség és tudomány számára is látható és felhasználható modern formája. A téma választásukat a regisztrációs Űrlapokon adhatják meg.
A részletes program itt olvasható.
Elektronikus absztrakt füzet
Tartalmazza a programot, a konferencián bemutatott előadások és a kiállított poszterek összefoglalóit. Csak azok az összefoglalók kerülnek a kötetbe, amelyek a határidőig beérkeznek! Az absztraktok beérkezési ideje, megegyezik a jelentkezés határidejével: 2023. március 29.
Az absztrakt szerkezete: a prezentáció címe (enter), az előadó(k) neve (enter), az előadó(k) munkahelye, címe (enter), absztrakt szövege. Az absztrakt szövegét magyar nyelven, folyamatosan írva mindenféle formázás és bekezdések nélkül kérjük, maximális terjedelme 250 szó. Hivatkozások és ábrák ne szerepeljenek a kivonatban! Az absztrakt teljes tartalmát a jelentkezési űrlap megfelelő részére kell bemásolni.
Szállás
Kérjük a szállásfoglalást a konferencia résztvevői önállóan intézzék. A konferencia időtartalma alatt a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Vendégháza teljes kapacitással rendelkezésre áll a résztvevők fogadására, melyet a vendeghaz@blki.hu e-mail címen, a +36-87-448-244 /112 vagy +36-30-374-6786 telefonszámokon érnek el. A BLKI a konferencia résztvevői számára a következő kedvezményes árakat biztosítja:
Szállás egy éjszakára a BLKI Vendégházban: 7890 Ft/fő (bruttó ár)
A szállásárak az idegenforgalmi adót nem tartalmazzák, amely 595 Ft/fő/éj (18 éves kor felett), amit külön a helyszínen érkezéskor tudnak fizetni készpénzben vagy bankkártyával. Ezek alapján kérjük a résztvevőket, hogy szállásfoglaláskor jelezzék a Vendégház felé, hogy a MaViGe konferenciára érkeznek és kit javasolnak szobatársnak.
Étkezések és esti program
A rendezvényen van lehetőség ebédet (leves+főétel) és vacsorát (kiadósabb főétel) rendelni, amit a jelentkezési lapon lehet igényelni. Az étkezések díja 2500 Ft (bruttó ár) alkalmanként. Minden étkezésnél kétféle menüből lehet választani, az A menü: húsos menü és gluténmentes, a B menü vegetariánus és nem gluténmentes. Az ételek nem gluténmentes konyhában készülnek. Az ételek nem gluténmentes konyhában készülnek. Az ételeket a Vendégház étkezőjében tudjuk elfogyasztani, ehhez tányért, evőeszközt és poharat tudunk biztosítani (de hozni is lehet). Az étkezés díját egyénileg kell rendezni (készpénzben, bankkártyával vagy SZÉP kártyával) a vendégház recepciójánál, ahol erről tudnak számlát adni. A jelentkezési határidő után az étkezéseket nem lehet lemondani, azok árát mindenképpen meg kell téríteni. Az étkezőt este a baráti beszélgetésekhez is igénybe tudjuk venni, ehhez inni- és rágcsálnivalót érdemes hozni.
Szeretettel várjuk a jelentkezőket a rendezvényre!
Üdvözlettel, a szervezők:
Szivák Ildikó és Schmera Dénes (BLKI, Vízi Gerinctelenek és Közösségökológiai Kutatócsoport)
Csabai Zoltán (PTE TTK Hidrobiológia Tanszék)
Second Symposium on Invertebrate Neuroscience
The Symposium will be devoted to the following main topics: adaptive mechanisms, circuits and behaviours, learning and memory, cognitive aging, evolution and development, neuromorphology, visual and chemical sensation. The scientific program will consist of oral communications and poster sessions, and it will also include three or four key-lectures.