Zooplankton és Interakció Ökológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Boros Gergely, PhD, tudományos főmunkatárs
A kutatócsoport tagjai
1
Bischof-Weisz Dorottya, intézeti mérnök
0
Boross Nóra Judit, tudományos segédmunkatárs
G.-Tóth László, az MTA doktora, kutató professor emeritus
Novák Zoltán, tudományos munkatárs
Pálffy Károly, PhD, tudományos munkatárs
Vasas Gábor, tudományos tanácsadó
3
Burányi Máté, asszisztens
Csaba Judit, intézeti mérnök
Maroskövi Beáta, asszisztens
A kutatócsoport tevékenysége

A Kutatócsoport feladata a balatoni zooplankton állomány összetételének, mennyiségi viszonyainak, térbeli heterogenitásának és szezonális dinamikájának vizsgálata, monitorozása. A zooplankton a vízben lebegő, mikroszkopikus méretű állati szervezetek összessége, amely anyag- és energiaforgalmi hidat képez a táplálékhálózat alacsonyabb (algák, baktériumok) és magasabb (halak) szintjei között. Valamennyi balatoni hal ivadékának alapvető tápláléka, de több halfaj kifejlett korban is fogyasztja. A szűrő táplálkozású zooplankton képes kontroll alatt tartani a lebegő algák mennyiségét, ezért fontos hatással lehet a vízminőség alakulására. 

A Kutatócsoporthoz tartozik a BLKI területén kialakított mezokozmosz rendszer, melyet 12 darab kültéri tartály alkot (mezokozmosz: a természetben zajló folyamatok kontrollált körülmények között történő megfigyelésére alkalmas kísérleti berendezés). A közel öt köbméter térfogatú tartályokban szabályozható a vízhőmérséklet, a tápanyag viszonyok, a vízáramlás sebessége, a vizet érő fényintenzitás, illetve a kísérletek jellegétől függően egyéb tényezők is. A tartályokba telepített szenzorok folyamatosan mérik a legfontosabb fizikai paramétereket a vízben (pl. beérkező fény, vízhőmérséklet, pH, oldott oxigén, stb.). A mezokozmosz tartályok feltölthetők szűretlen Balaton-vízzel (közvetlenül a tóból beszivattyúzva), vagy három fázisban szűrt (kavics-, homok- és UV-szűrt) Balaton-vízzel. A rendszer segítségével a kutatók olyan ökológiai jelenségeket vizsgálhatnak/modellezhetnek szabályozott körülmények között, mint például a globális klímaváltozás vízi élőlényközösségekre gyakorolt hatása, vagy az algásodást előidéző környezeti tényezők. 

 

Válogatott publikációk
2025
Armin, G., Boros, G., Kis, M., Burányi, M., Horváth, H., Krassován, K., Masuda, T., Bernát, G., Inomura, K. (2025):
Microbiology Spectrum, e00457-25
Boros, G., Bernát, G., Czeglédi, I., Novák, Z. (2025):
Inland Waters ,15(1), 1-11
2024
Novák, Z., Bernát, G., Steinbach, G., Boross, N., Pirger, Z., Boros, G. (2024):
Journal of Applied Phycology, 36 (6), 3163-3173
2023
Lengyel, E., Stenger-Kovács, C., Boros, G., Al-Imari, T. J. K., Novák, Z., Bernát, G. (2023):
Environmental Research 238, 117283
2022
Boros, G., Mozsár, A., Specziár, A. (2022):
Ecosystem Health and Sustainability 8 (1), 2095928
2021
Pálffy, K., Kovács, A. W., Kardos, V., Hausz, I., Boros, G. (2021):
Journal of Plankton Research 43 (2), 142-155
2020
Bernát, G., Boross, N., Somogyi, B., Vörös, L., G.-Tóth, L., Boros, G. (2020):
Hydrobiologia 847 (19), 3999-4013
Boros, G., Czeglédi, I., Erős, T., Preiszner, B. (2020):
Freshwater Biology 65 (10), 1740-1751