A kutatócsoport a NAP2.0 támogatásával működő Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport és a korábbi, Környezetkémiai és Ökotoxikológiai Kutatócsoport összeolvadásával alakult meg 2021 tavaszán.
A kutatócsoport küldetése:
A Balatonban és vízgyűjtőjén detektálható természetes eredetű, valamint antropogén szennyezések komplex élettani és toxikológiai hatásvizsgálata vízi gerinctelen és alacsonyabb rendű gerinces szervezetekben "top-down" megközelítésben, modern multidiszciplináris módszerek alkalmazásával. Küldetésünk fontos része, hogy tudományos eredményeink gyakorlati vonatkozásait megismertessük a döntéshozókkal, a vízügyi hatóságokkal, a természetvédőkkel, valamint a nyilvánossággal egyaránt.
A kutatócsoport feladatai:
1) A Balatont ért komplex természetes és antropogén terhelés jellemzése fókuszálva a cianotoxinokra, gyógyszermaradványokra, rovarölőszerekre, rágcsálóírtókra, UV-szűrő vegyületekre és a mikroműanyagokra. Ezzel kapcsolatosan feladatunk a vízi környezet alkotó elemeinek (víztest, üledék, zoo- és fitoplankton, zoo- és fitobentosz, makrofitonok, makroszkopikus gerinctelenek, halak) kémiai jellemzése, különös tekintettel a szennyező források tér- és időbeli változásainak feltárására, adszorpciós viszonyainak nyomon követésére és a szennyezések minőségi és mennyiségi meghatározására.
2) Vizsgáljuk a klímaváltozást kísérő hőmérsékleti szélsőségek és az antropogén stresszorok együttes hatását édesvízi ökoszisztémákban. Tanulmányozzuk a klímaváltozást kísérő abiotikus környezeti tényezők, mint a hőmérsékleti szélsőségek, sótartalom, pH, redox folyamatok, hosszú távú hatásait a fő élőlénycsoportok (zooplankton, ízeltlábúak, puhatestűek, halak) élettani funkcióira, valamint értékeljük a szervezetek alkalmazkodó (adaptációs) képességét a megváltozott környezeti körülmények során. Jellemezzük az adaptáció hátterében álló molekuláris folyamatokat.
3) Terepi vizsgálatok keretében elemezzük a vizes élőhelyet ért antropogén szennyezés hatásait vízi gerinctelen- és hal indikátor szervezetek általános kondíciójára, szaporodási képességére, valamint sejt és molekuláris szintű változásaira. Populáció szinten a szennyezetteb (pl. kikötők, strandok, tisztított szennyvízbefolyók környéke) és védetteb (pl. természetvédelmi öblök) területekről begyűjtött egyedek kondíció indexeinek összehasonlításával kapunk információt.
4) Kontrolált laboratóriumi elrendezésben, egyed, szövet, sejt és molekuláris szinteken (top-down megközelítés), multidiszciplináris (fiziológiai, szövettani, biokémiai, molekuláris, genetikai) módszereket alkalmazva vizsgáljuk tenyészetből származó reprezentatív vízi modellszervezeteken az egyedi és komplex szennyezések (ideg)élettani funkciókra (táplálkozás, mozgás, légzés, fejlődés, szaporodás, tanulás) kifejtett hatását. Sejtszinten, feltérképezzük a toxicitás hatásmechanizmusát az oxidatív stressz és biotranszformációs rendszerekre, valamint idegélettani hatásokat vizsgálunk azonosított sejteken és egyszerű neurális hálózatokban a környezeti szempontból releváns komplex szennyezőanyag keverékek expozíciója során, míg molekuláris szinteken ismert stressz markerek (pl. GnRH/CRZ, CREB, DJ-1, p38alpha, JNK1, stb.) vizsgálatát célozzuk meg. A molekuláris szintű változások megfigyelése után a stressz markereket mRNS szinten is vizsgáljuk.
5) A környezetanalitikai felmérések, környezeti kockázatbecslés és a szennyezők általános toxicitásának súlyozása toxicitási tesztek alapján a Balaton környezetállapotának komplex felmérése és megbízható expozíció- és hatás biomarker alapú vizes élőhely monitoring stratégia kidolgozása. Ezzel költséghatékony és környezetkímélő módon tudjuk meghatározni az adott vizes élőhelyet benépesítő szervezetek általános kondíció állapotát, egyben súlyozni tudjuk a környezetet ért természetes- és antropogén forrásokból eredő komplex stressz hatások jelentőségét a vízi élőlényközösségre.
Csoportkép (2023)
Terepen_1 (2022, ELKH parti-sáv)
Terepen_2 (2022, ELKH parti-sáv)
Terpen_3 (2022, ELKH parti-sáv)
Csoportmegbeszélés a COVID pandemia idelyén (2021)