Algabiomassza 2024 augusztusában a Balatonban
Az idei év augusztusában eltűnt a korábbi évtizedekből jól ismert produktivitási grádiens a tó hossztengelyében, a tó keleti területei (Siófoki-medence) ugyanis a korábbi évekhez képest algában gazdagabbak lettek. Egy évtizeddel ezelőtt ugyanis a tó nyugati területein (Keszthelyi- és Szigligeti-medence) az algák biomasszája még ötször-tízszer nagyobb volt, mint a keleti területeken. Jelenleg azonban a helyzet megváltozott: az algabiomasszát jellemző a-klorofill koncentráció a tó keleti területein 20 µg/l körül van, míg a produktívabb nyugati területeken ennél csak kismértékben nagyobb, 30 µg/l körüli értékekkel találkozunk. Ezek az értékek jelentősen alacsonyabbak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 75 µg/l-es határértékénél. Ugyanakkor a tiszta vizű Siófoki-medencében egy ekkora algabiomassza már szabad szemmel észrevehető, enyhén zöldre színezi a tó vizét.
Algabiomassza változás az ezredforduló után
A Keszthelyi-medencében az ezredforduló óta az algabiomassza csökkenését figyeltük meg egészen 2019-ig (1. ábra). Ez az év változást hozott, a nyár végén-ősz elején a mikroszkopikus algák tömegesen elszaporodtak a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében és azóta kb. kétévente figyelünk meg kiugróbb értékeket, ezek azonban már messze alacsonyabbak a 2019-ben megfigyeltekhez képest. A Siófoki-medencében ugyanígy megfigyelhetjük az algabiomassza csökkenést az ezredforduló óta, itt azonban 2022 nyarán tapasztaltunk a korábbiakhoz képest magasabb biomassza értékeket, illetve az idei nyáron, amikor az algabiomassza kb. elérte az ezredforduló környéki értékeket. Az ezredforduló óta az algabiomassza tehát hasonlóan változott a Keszthelyi- és a Siófoki-medencében, csak a változások a Siófoki-medencében három évet késtek a Keszthelyi-medencéhez képest (ez az idő kb. megfelel annak az időnek, amíg a ’nyugati-víz’ a tóban eljut keletre).
1.ábra Az algabiomassza (a-klorofill koncentráció) változása a Balaton Keszthely- és Siófoki-medencéjébe 2000-től napjainkig (a két ábrán a tengelyek maximum értéke eltérő). A piros vonal az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 75 µg/l-es határértékét jelöli. A Keszthelyi-medencében 2019-ben megfigyelt koncentráció növekedést a Siófoki-medence három éves késéssel követi.
Újra fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok uralják a Siófoki-medencét
A tó keleti területein nemcsak az algabiomassza nőtt, hanem az algaközösség is változott. A 2000-es évek elején még időről időre domináns fonalas nitrogénkötő cianobaktériumokat ugyanis az elmúlt évtized során felváltották a páncélos ostoros algák közé tartozó fecskemoszatok és a cianobaktériumok aránya a fitoplankton biomasszából jelentősen csökkent. 2023-ban azonban a cianobaktériumok újra domináns szerephez jutottak és az idei évben biomassza részesedésük meghaladta a 70%-ot (2.ábra).
2. ábra A fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok maximum aránya a teljes fitoplankton biomasszában a Balaton Siófoki-medencéjében 2000 és 2024 között. (2024-ben a maximális biomassza részesedés növekedhet még a nyár/ősz folyamán.)
Ezzel a változással egy nagyon érdekes, és a korábbiakkal ellentétes helyzet állt elő: a tó nyugati területein a fecskemoszatok, míg a középső és keleti területeken a fonalas cianobaktériumok uralkodnak.
3. ábra A Phycoprobe (BBE) helyszínen mért algaösszetétel adatai
Somogyi Boglárka, Vörös Lajos, Kovács Attila