Sulyom a Kis-Balatonon
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatában 2024. november 28-án, csütörtökön, a Humán Tudományok Kutatóháza Nagytermében (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.) a Magyar Tudományos Akadémia programjain Intézetünk két kutatási témával is szerepel. Az előadóülések élőben követhetőek az MTA YouTube-csatornáján.
Délelőtt 9 és 12 óra között a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program alprogramjai mutatkoznak be. Somogyi Boglárka a Hidrobotanikai és Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoport vezetője előadása „A makrovegetáció hatása a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer működésére címmel 11 óra 10 perckor kezdődik.
Kollégáink a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerben (KBVR) mérték fel különböző növényállományok hatását a fizikai és kémiai környezetre, különösen a hozzáférhető foszfor mennyiségét vizsgálták. Az előadásból kiderül majd, hogy a különböző vízinövények, hogyan befolyásolják környezetük oxigén és foszfor-ellátottságát.
Algavirágzás a Kis-Balatonon
Délután 14 és 17 óra között a Nemzeti Agykutatási Programban (NAP) zajló kutatások közül hetet ismertetnek a kutatásvezetők. 15 óra 25 perctől „Cianotoxinok (ideg)élettani hatásainak azonosítása gerinctelen modellrendszer segítségével” címmel Pirger Zsolt, az Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport vezetője tart előadást, mely a kékalgák toxintermelésével foglalkozik.
A globális felmelegedés egyre gyakoribb következménye a felszíni vizeinkben megfigyelhető algavirágzás jelensége, amely a kékalgák (cianobaktériumok) dominanciájával kialakuló tömegprodukció. A kékalgák a legősibb fotoszintetizáló prokarióta szervezetek, amelyek mellesleg toxintermelésre is képesek. A kutatás célja a különböző peptid-típusú cianotoxinok idegrendszerre gyakorolt potenciális hatásainak megismerése volt, egy édesvízi gerinctelen modellállat, a nagy mocsári csiga idegrendszerén keresztül. Feltételezzük, hogy a cianopeptidek sejtszinten hasonló hatással bírnak a gerinctelen és gerinces idegrendszerekben, beleértve az embert is.
Részletes program: