Őszintén a változó balatoni élővilágról

KÖZLEMÉNY

„A változó balatoni élővilág” címmel tartott

„Őszintén a Balatonról” eseményről

„A változó balatoni élővilág” volt a témája a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet „Őszintén a Balatonról” tudományos előadóülés-sorozatának keretében Tihanyban, 2025 április 24-én tartott eseménynek.

Az előadók a HUN-REN BLKI legavatottabb vezető szakértői voltak, akik a Balaton kutatásában és monitorozásában az utóbbi években a legtöbb vizsgálatot, kutatást, elemzést végezték. Az esemény résztvevői pedig településfejlesztési, önkormányzati, vízügyi, természetvédelmi és fejlesztési döntéshozók, kutatók és más, a Balatonnal foglalkozó szakemberek voltak.

Valamennyi előadó az élővilágot érő ökológiai, fizikai és kémiai hatásokra és ezek nyomában járó változásokra irányította a figyelmet. Legfőképpen arra, hogy ezek a változások kockázatokat hordoznak a Balaton élete és az emberi használat számára, és ha a változások folytatódnak, nem garantálható, hogy a jövőben is biztosítható lesz-e a Balaton jó ökológiai állapota, térsége természeti, társadalmi és gazdasági értékeinek, kialakult emberi használatának megmaradása.

Az előadóülésen a Klebelsberg Kuno Emlékév keretében Vasas Gábor a HUN-REN BLKI megbízott igazgatója megemlékezett a Kutatóintézet idén 150 éve született alapítójáról, és jelezte, hogy ez az ülés a tihanyi kutatóintézet három centenáriumi emlékévének első eseménye. Klebelsbergnek köszönhetően1925-ben kezdte meg működését az intézet elődje, a Balatoni Biológiai Állomás Révfülöpön, majd 1926-ban miniszteri rendeletével megalapította a Kutatóintézetet, amelynek alapkövét Bethlen István miniszterelnök még az évben lerakta, majd 1927-ben Magyarország kormányzója, Horthy Miklós megnyitott. A tudományos előadóülés, amelyet a Tudományos Mecenatúra program „Balatonkutatók” projektje tett lehetővé, online nyilvános volt, és a világhálón később is elérhető lesz.

Az előadók arra a kérdésre kerestek választ, hogy vajon a Klebelsberg születése óta eltelt 150 év, meg a tihanyi kutatóintézet alapítása óta eltelt majd 100 év alatt mi minden változott a Balatonnál. Hogyan hatott ez a tóra, a tó élővilágára, és mi lesz velük a jövőben?

Mindannyian figyelmeztettek arra, hogy az utóbbi 100-150 év alatt rengeteg volt a változás, és hogy még ma is komoly változások zajlanak. A Kutatóintézetnek is köszönhetően a tudomány sok jelenséget vizsgál és ismer, de számos változás jövőbeli veszélyeiről keveset tudunk. Vannak egyértelmű tények, így például az, hogy sokkal több ember, sokkal nagyobb igényekkel akarja használni a tó élő rendszereinek szolgáltatásait, mint régen. Tény, hogy kisebb lett a tó, összeszűkült a partvonala, és meg is változott. Gyökeresen átalakult a területhasználat. a környező talajokat mind több felé építményekkel, beton és aszfaltpáncéllal zárják le, a tópart nádas-maradékait betöltésekkel szabdalják szét. Az emberi beavatkozások és a globális éghajlatváltozás miatt máris módosult és még tovább fog a klíma és a vízjárás: több lesz a meleg és kevesebb a csapadék. Átalakulnak a víztestben a táplálékláncok, idegenhonos lények szorítanak ki őslakókat. Emberi eredetű mesterséges anyagok kerülnek a tóba, és sósodik a tóvíz .

A Balaton és élővilága mára átalakult. Csak részben természetes, inkább mesterséges rendszerré vált. A változás, és olykor annak iránya is egyértelműen látható, de az átbillenési pontok és a jövő folyamatai kiszámíthatatlanok, ami nagy kockázatokat jelent az élővilágra és a tó kialakult emberi használata számára. A tudomány álláspontja az, hogy az elővigyázatosság elve alapján kell eljárni, az emberi igények és a tó ökológiai állapotának megőrzése közötti kompromisszumokat meg kell találni. Meg kell állítani a mesterséges elemek terjeszkedését, meg kell óvni és helyre kell állítani a természetes ökoszisztémák maradékait.

Erős Tibor, az MTA doktora, tudományos tanácsadó, kutatócsoport-vezető „Mi lesz veled Balaton? A tó vízminősége, ökológiai állapota és a fenntartható tóhasználat kihívásai” címmel tartott előadásában bemutatta a tó urbanizációját és az ezzel járó környezeti problémákat. Például az eutrofizációt, amelyet a 20. század második felében drasztikusan felerősített a mezőgazdasági terhelés. Bár akkor kormányzati intézkedések javítottak a helyzeten, azóta olyan új kihívások jelentkeztek, mint a klímaváltozás felerősödése. A fenntartható tókezelés kulcsának az emberi igények és a tó ökológiai állapotának megőrzése közötti kompromisszumok megtalálását nevezte meg.

Vörös Lajos professzor emeritus, az MTA doktora „A Balaton élővilága és környezete: 150 év változásainak nyomában” címmel a tó hidrológiai viszonyairól, klímájáról, vizének hőmérsékleti és jégviszonyairól, kemizmusáról, a vízgyűjtő és a parti sáv humán eredetű változásairól szóló hosszútávú adatsorok tanulságairól beszélt. Arra irányította a figyelmet, hogy ezen környezeti elemek és változásaik mindegyike hatással van a tó élővilágára. Bemutatta és elemezte a 100-150 évet átfogó változásokat és példákkal illusztrálta, hogy a környezeti változások miként hatottak és hatnak napjainkban is a tó élőlény-együtteseire.

Somogyi Boglárka PhD kutatócsoport-vezető tudományos főmunkatárs a Balaton átalakulóban lévő algavilágáról adott elő. Elmondta, hogy emberi hatások jelentősen befolyásolják a tó algaközösségének mennyiségét és összetételét. A foszfor terheléstől a nagy testű algák (fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok és/vagy páncélos ostoros algák) törnek előre, míg a csökkenés a legkisebb méretű ún. pikoalgáknak kedvező. Az algaközösségre a vízállás változása is alapvető hatással van, mert a magas vízállás az üledéklakó algáknak kedvez a lebegő, planktonikus algák helyett, emiatt a Siófoki-medencében produktivitás átrendeződést figyeltek meg az elmúlt évtizedben. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a szélviszonyok függvényében ebben a tekintetben az egyes évek között jelentős különbség lehet, éppen ez vezetett a tavaly nyáron a Siófoki-medencében megfigyelt algavirágzáshoz. Elmondta, hogy változik a Balaton, a tó nyugati területein a N2 kötő cianobaktériumok elvesztették egyeduralmukat, helyettük jelenleg a fecskemoszatoké a fő szerep.

Vasas Gábor, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, tudományos tanácsadó az algavirágzások változásait mutatta be. Még 60-70 éve is ritkák, kisebbek és lokálisak voltak az algavirágzások, de a hatvanas évektől a kilencvenes évek derekáig a tó egészére kiterjedtek. Balatoni sajátosság, hogy a melegedésre hajlamos sekély víz, amelyben tápanyagok jelenlétében az algák szaporodása gyors. A vízvirágzást előidéző fajok ökológiai, fiziológiai stratégiái egyediek, toxikus és más anyagcseretermékeik változatosak. Részletezte a kékalgák toxintermelésének kockázatait, ökológiai és gazdasági következményeit, kiemelte a kutatás és monitorozás fontosságát.

Pirger Zsolt PhD kutatócsoport-vezető tudományos főmunkatárs a Balatonban sokasodó emberi eredetű szennyezéseket, hatásaikat és kockázataikat ismertette. Hangsúlyozta, hogy felszíni és felszín alatti vízkészletek emberi eredetű szennyezése világszerte aggasztó, csakúgy, mint a nem megfelelő vízminőségből adódó környezet-egészségügyi és ivóvíz-ellátási problémák. Hazánk sem kivétel és a Balaton, hazánk egyik legnépszerűbb turisztikai és üdülési célpontja esetében nemzetgazdasági szempontból is stratégiai fontosságú a jó vízminőség és a biodiverzitás megőrzése, amit a tóba kerülő gyógyszermaradványok, drogok, mikroműanyag, UV-szűrő vegyületek és agrokemikáliák szennyezése nehezít meg.

G. Tóth László professzor emeritus, az MTA doktora a Balatoni gerinctelen állatvilágának évszázados változásait tárta fel. A Balaton parti sávja a bevonatlakó gerinctelen állatvilágnak, a tó egész üledékfelszíne az üledéklakó gerincteleneknek kedvező. A balatoni gerinctelen állatvilágot 3380 faj alkotja, amelyeket döntő többsége a parti kőszórásokon, nádasokban és az üledéken él. Erre a faj-együttesre jelentős befolyást gyakorolt az idegenhonos fajok megjelenése.

Tóth Viktor PhD tudományos főmunkatárs a tóban és a tóparton élő növényzet változásaira világított rá. A vízi növények szerepe kulcsfontosságú a tavi ökoszisztémák stabilitásában és a biológiai sokféleség fenntartásában. A tápláléklánc alapját képezik, számos élőlény léte függ tőlük. A Balaton 240 km hosszú partvonala mentén a hínár jelenleg viszonylag szűk, csupán a tó teljes felületének kb. 1%-át kitevő parti zónára korlátozódik. Másik nagy gond, hogy a tónak mintegy 110 km-es partszakaszán van már csak nádas (a tófelület 2%-án), amely így csak korlátozottan tudja teljesíteni fontos funkcióit. A Balaton tó jó ökológiai állapotának biztosításához a vízi és vízparti növényzet megőrzése elemi jelentőségű.

Specziár András, az MTA doktora, tudományos tanácsadó a halállomány és a halgazdálkodás változásait elemezte. A természetes előhelyek átalakítása, a vízminőséget érintő változások, a halgazdálkodással szembeni elvárások változásai, valamint az idegenhonos fajok betelepítése és spontán betelepülése mind jelentős hatást gyakoroltak a Balaton halállományára az elmúlt 150-200 év során. Láthattunk példákat káros emberi döntésekre, a természet regenerációs erejére és az ezt támogató kezelési megoldásokra. Ismertette a halállomány szerkezetében és életfeltételeiben mutatkozó jelenlegi és várható folyamatokat. áttekintette a horgászati hasznosítást kisérő kockázatokat, összefoglalta a halgazdálkodásban és a kapcsolódó szabályozásban érintett döntéshozók által vizsgálandó kérdéseket.

Persányi Miklós a tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár „Antropocén Balaton: egy tó elmesterségesedése” címmel beszélt arról, hogy az utóbbi másfél évszázadban mennyire jelentős társadalmi, gazdasági, ökológiai, fizikai és kémiai változásokat okozott az ember a tóban és vidékén. A Balaton medre, partja, vize, környezete, élővilága, lakosság- és településszerkezete sok lépésben, aktuálisan domináns társadalmi, gazdasági érdekek nyomán alakult át. Természetes ökoszisztémáiból részben természetes, átmeneti, sőt inkább mesterséges rendszerek lettek. Mesterséges ökoszisztémák folyamatos emberi ráfordításokkal, nagy anyag- és energiabevitellel működtethetők, és nem tudható, mikor billennek át a kialakult használatra alkalmatlan állapotba. A Balaton megváltozott élővilágára ma ható globális és lokális stresszorok a tó élete és jövőbeli emberi használata számára komoly kockázatokat hordoznak. Az elővigyázatosság a mesterséges elemek terjeszkedésének megállítását, a természetes ökoszisztémák maradékainak megóvását, eredeti jellemzőik visszaállítását követeli.

Az „Őszintén a Balatonról” előadóüléseken az alábbi témák szerepeltek 2021 és 2024 között: