Él, mint hal a vízben tartja a közmondás, utalva arra, hogy a halak élete gondatlan. Valójában azonban amellett, hogy a kis halat megeszi a nagy hal, a halak életét számtalan betegség is nehezíti. Ezek egy részét az egyszerű szemlélő, de még inkább a horgász gyakran észreveszi.
Ha csak a Balaton egyik leggyakoribb halfaját a dévérkeszeget nézzük, egy-egy május végi időszakban apró, vörös fekélyek megjelenését láthatjuk a pikkelyeken, s ezek közül nem kevés példány el is pusztul. Ha közelebbről megtekintjük a fekélyeket azokhoz mindig egy megnyúlt, átlátszó rákparazita tapad, ami a betegséget kiváltja (1. kép).
1. kép: A Tracheliastes maculatus rákparazita nőstényei dévérkeszegen. Az áttetsző testű rákok nehezen észrevehetők, de a megtapadás helyén kialakuló apró, vagy nagyobb fekélyek vörös színükkel felhívják magukra a figyelmet.
A felületes vizsgáló meglepődik azon, hogy egyes dévérek farka milyen tarkállott. Pedig ez nem mástól van, mint az abban megtelepedett mételylárvák sokaságától.
A halat bontó házi asszony elcsodálkozik a halak szívéhez tapadó fehéres gócok nagyságán és gyakoriságán. Pedig szegény dévér szívének egy vele egyenlő nagyságú parazitatömeget kell mozdítani minden egyes szívveréskor (2. kép).
Persze vannak a halaknak csak szakemberek által felismerhető parazitái, melyek gyakran csak laboratóriumi vizsgálattal fedezhetők fel. Az előzőket, és ez utóbbiakat is a BLKI és az ÁTKI kutatói együttműködésben rendszeresen vizsgálják. Feléjük a laikusok részéről a leggyakoribb kérdések, hogy ezek a fertőzések veszélyesek-e a halat fogyasztókra, vagy háziállataikra?
Megnyugtathatunk mindenkit, hogy a magyar táplálkozási szokások mellett a halfogyasztás semmiféle veszélyt nem rejteget, ugyanakkor ezek a kórokozók a halak elhullását okozhatják, és bizony a nyers halat fogyasztó házi kedvencek sem véletlenül soványodnak le, hanem a belüket sanyargató paraziták miatt.
Kutatásunk célja, a halak egészségét veszélyeztető betegségek megismerése, halelhullások megelőzése, a halak életét negatívan befolyásoló tényezők előrejelzése, a hal és környezete közötti kapcsolat hatásának megismerése az egyes betegségek kialakulásának viszonylatában.
A témacsoport jelenlegi fő kutatási területét két nyálkaspórás betegség kialakulásának és kórtani jelentőségének vizsgálata képezi. Az ÁTKI-ban a BLKI kutatóinak segítségével kísérletes munkánkban vizsgáljuk a dévér kopoltyúját fertőző Myxobolus fajok és egy uszonyokon megtelepedő Henneguya faj (3. kép) halon belüli és egy iszaplakó köztigazda csővájó féregben szaporodó fejlődési stádiumainak fejlődési dinamizmusát, és a fertőződés körülményeit.
3. kép: Henneguya cutanea nyálkspórás parazita plazmódiumai balatoni dévérkeszeg uszonyain.
A balatoni dévérkeszeg paraziták vizsgálata egy kutatási együttműködés egyik altémája az ÁTKI Halkórtan és Parazitológia Témacsoportja és a BLKI Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoportja között.
Székely Csaba, Molnár Kálmán, Czeglédi István
Fotók: Székely Csaba