Intézetünk predoktor kollégája, Fodor István, is a rangos Stephen W. Kuffler Kutatási Alapítvány díjazottja.
A magyar származású Stephen W. Kuffler (szül: Kuffler Vilmos; 1913-1980) az idegtudomány több területének úttörő géniusza, kiváló oktató és mentor volt, akinek három tanítványa is Nobel-díjban részesült. Stephen W. Kuffler alapította a Harvard Egyetem első neurobiológiai tanszékét. A névadó emlékének ápolására, valamint fiatal kutatók tehetségének kibontakozására jött létre az alapítvány 2012-ben. Az alapító Somogyi Péter, az Oxfordi Egyetem neurobiológia professzora 2012-ben nyerte el a “Semmelweis-Budapest Prize” kitüntetést. A díj átvételekor, 2012. november 22-én elhangzott előadásában bejelentette, hogy a kitüntetéssel járó tízezer eurót Stephen W. Kuffler születésének centenáriuma alkalmából egy róla elnevezett alapítvány létrehozására szánja. Az alapítvány célja fiatal és tehetséges kutatók munkájának elősegítése és támogatása. A kezdeményezéshez “Steve” egykori tanítványain és munkatársain kívül a világ vezető idegtudósai is csatlakoztak, így a Stephen W. Kuffler Kutatási Alapítvány 2013. októberében elkezdhette tevékenységét.
A Nusser Zoltán akadémikus által vezetett kuratórium döntése alapján Fodor István predoktor kollégánk, további 11 fiatal kutatóval együtt, vehette át a 2022. évi Stephen W. Kuffler PhD Ösztöndíjat néhány napja Budapesten. István a „Progesztogének által kiváltott változások vizsgálata a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis) neuroendokrin- és reproduktív rendszerében "top-down" megközelítésben, modern multidiszciplináris módszerek alkalmazásával” című pályázatával nyerte el a kuratórium támogatását. Az átadó során Kittel Ágnes professzorasszony, a kuratórium titkára kiemelte, hogy a pályázatban szereplő 8 db elsőszerzős, többségében D1-es folyóiratban megjelenő publikáció igen impresszív kutatási tevékenységet mutat, melyhez kifejezetten gratulál. Méltatta a témavezető, Pirger Zsolt munkáját is.
Somogyi Péter beszédében kiemelte, hogy megismerve az ösztöndíjasok tevékenységét biztos abban, hogy többen átéltek a felfedezés, a felismerés, és a rálátás hátborzongatóan izgalmas, de ritka pillanatát. Továbbá utalt arra, hogy a felismerés az egyén agyában születik, ami nagyszerű dolog a tudományban, ahhoz azonban, hogy ez megtörténhessen, támogató körülmények kellenek, ahol virágzik a gondolat, a munkatársak együtt dolgoznak, a stimuláló környezet pedig serkenti a kreativitást és az önmegvalósítást. Beszédét John Lennon ‘Imagine’ című himnuszának idézetével zárta:
“You, you may say I'm a dreamer
But I'm not the only one
I hope someday you will join us
And the world will live as one”.
