A karbamazepin kémiailag a triciklikus antidepresszánsokkal rokon vegyület
Biológiai felezési ideje: 25–65 óra
A kiválasztás során 2-5% változatlanul ürül a szervezetből
A karbamazepin magas koncentrációértékének hátterében a széleskörű krónikus-terápiás felhasználás és a készítmények magas hatóanyag tartalma (200-400 mg/tabletta) állhat.
A karbamazepin stabilizálja a hyperexcitalt idegsejt membránokat, gátolja az ismételt neuronális kisüléseket és csökkenti az excitatoros impulzusok szinaptikus terjedését. Valószínűleg ezért a hatásért elsősorban a nátrium-függő akciós potenciálok ismétlődő kisülésének gátlása felelős a depolarizált neuronokban, ami a nátrium csatornák frekvencia ill. feszültség függő gátlásával történik. A karbamazepin görcsgátló tulajdonságáért főleg a glutamát-felszabadulás csökkentése és az idegsejt-membrán stabilizálása, addig antimaniás hatásáért a dopamin és noradrenalin turnover csökkentése lehet felelős.
A karbamazepin központi támadáspontú antiepilepticum, mely főként görcsgátló, amellett anticholinerg, nyugtató és antidepressiv, valamint antidiuretikus tulajdonságokkal is rendelkezik.
