Polimernek (poli = sok; mer = rész) azokat a kémiai vegyületeket nevezzük, amelyek nagyszámú, egy, vagy többfajta, azonos típusú atomcsoportból (pl. etilén, –CH2–), úgynevezett monomer egységből épülnek fel és ezeket az építőelemeket elsődleges (primer) kémiai kötések kapcsolják össze. A polimerek elvileg végtelen sok ismétlődő monomerből állhatnak, szemben az oligomerekkel, amelyeket csak meghatározott számú monomer alkot. A polimer kifejezés a közhiedelemmel ellentétben nem ekvivalens a műanyag kifejezéssel. A természetben előforduló polimerek mellett léteznek természetes alapú mesterséges anyagok (például viszkóz), vagy a természetben nem előforduló, mesterségesen létrehozott vegyületekből szintetizált polimerek. A polimerek önálló alakkal, térfogattal rendelkeznek.

A leggyakoribb polimereket csoportosíthatjuk előállításuk módja szerint:
• polimerizációval – polietilén (PE), polipropilén (PP), polivinil-klorid (PVC), poliszirol (PS)
• polikondenzációval – poliamid (PA), polietilén-tereftalát (PET)
• poliaddicióval – poliuretán (PUR)
• természetes (alapú) polimerek – cellulóz, üveg, bazalt, azbeszt