Somogyi Boglárka írása
A Balaton nyíltvizében a víz hőmérséklete június végére meghaladta a 25°C-ot. A tó keleti felén a tóvíz jellemzően szegényebb algákban, a nyugati végen rendre magasabb fitoplankton biomassza értékeket figyelhetünk meg. Június végén az a-klorofill koncentráció a Siófoki-medencében 4 és 6 µg/L között változott, a Szemesi-medencében 13 µg/L volt, míg Szigligeti- és Keszthelyi-medencében 20 és 25 µg/L között változott, amely értékek nagyságrendileg megfeleltek a korábbi évek nyár eleji biomassza értékeinek (1. ábra).
1. ábra Az a-klorofill koncentráció változása a Balaton hossztengelyében
Az algaösszetétel már a nyarat tükrözi: a fecskemoszatok mellett a tó nyugati területein megjelentek a fonalas kékalgák kora nyári képviselői, közöttük a Dolichospermum flos-aquae (2. ábra). A Phycoprobe (BBE) helyszínen mért algaösszetétel adatai alapján a kékalgák biomassza részesedése a tó középső és nyugati területein 40-50 % között volt, míg a tó keleti területein 10% körüli volt (3. ábra). A Dolichospermum flos-aquae kékalga az elmúlt években rendszeresen nyár elején szokott megjelenni a tóban. Annak ellenére, hogy jellemzően a nyíltvízben nagy tömegben nem fordul elő, látványos – elsősorban partmenti – jelenségeket képes okozni. Szélcsendes időben ugyanis lokális algavirágzás alakulhat ki a víz felszínére emelkedett, majd az áramlási holtterekben tömegesen felhalmozódott algafonalak révén. A szél hatására a vízfelszínen összegyűlt algák gyorsan eltűnnek, ugyanakkor más területeken újra összesodródhatnak.
2. ábra. A Dolichospermum flos-aquae fonalas kékalga epifluoreszcens mikroszkópi képe (az algasejtek piros autofluoreszcenciát mutatnak a gerjesztőfény hatására)
3. ábra A Phycoprobe (BBE) helyszínen mért algaösszetétel adatai