A 950 méter tengerszint feletti magasságban fekvő festői szépségű Szent Anna-krátertó Erdély egyik legvonzóbb turisztikai látványossága. Nyílt vizének minőségéről első ízben 1941-ben az ifjú Hortobágyi Tibor neves botanikaprofesszor (1912-1990) közölt adatokat. Megállapította, hogy a tó lebegő mikroszkópikus algavilágának 97 százalékát egyetlen páncélos ostoros alga (Parvodinium inconspicuum) alkotta.
A tengerszint felett 950 méterrel fekvő Szent Anna-krátertó 29600 évvel ezelőtt keletkezett robbanásos vulkánkitörés során a Nagy-Csomád hegységen. Területe a Balatonénak mindössze három ezred része (0,196 km2)
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) közötti együttműködés 2012-ben azt a meglepő eredményt hozta, miszerint tó mikroszkopikus algavilága az eltelt 70 év során nem változott. Sajnos ez a kedvező ökológiai és vízminőségi állapot csupán 2016-ig állt fenn, ekkor a tó fitoplanktonjának tömege és összetétele gyors változáson ment keresztül és 2021-óta egy parányi zöldalga a Stichococcus bacillaris vált egyeduralkodóvá miközben a víz átlátszósága a korábbi (2012) hat méterről egy méterre csökkent.
A Szent-Anna tó vízének élénkzöld színét egy tömegesen elszaporodott parányi zöldalga (Stichococcus bacillaris) adja
Ez a drasztikus vízminőségromlás összefüggésbe hozható a megnövekedett turizmus okozta környezeti terheléssel, de mellette egy inváziós halfaj az ezüstkárász szándékos vagy akaratlan betelepítésével is. Ennek a desztillált vizű (a víz sótartalma megegyezik az esővízzel) és korábban halnélküli tónak rendkívül egyszerű, de évtizedeken keresztül stabil ökológiai rendszerét alakította át az elmúlt évtizedben ez a tömegesen elszaporodott halfaj.
A korábban halnélküli tóban 2010-után tömegesen elszaporodott az ezüstkárász
A 2012-2022 közötti limnológiai kutatások eredményeit Máthé István (Sapientia EMTE) és Vörös Lajos (BLKI) könyve összegzi, amely „A gyorsan változó Szent Anna-tó” címmel jelent meg az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadásában. Az ebben lefektetett tudományos alapokra építettük fel a 2024 júniusi komplex vizsgálatunkat, amely a tó teljes ökológiai rendszerének a legmodernebb analitikai eljárásokkal történő megismerését tűzte ki célul azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a táplálékhálózat szerkezetének és működésének ismeretében meghatározzuk azokat a gyakorlati beavatkozásokat, amelyek a tó vízminőségének javításához vezethetnek.
Két nap a Szent Anna-tónál
A BLKI kutatócsoportja, amelyhez Nemzeti Közszolgálati Egyetemről Korponai János is csatlakozott, 2024 június harmadikán érkezett Hargita megyébe a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kar vendégeként. Június 4-és és 5-én a tó gazdáival, kezelőivel (Pro Szent Anna Egyesület) karöltve helyszíni méréseket, víz- és üledékmintavételeket végeztünk.
A HUN-REN BLKI kutatócsoportja felszerelések tömegével érkezett a tóhoz
A festői szépségű környezetet, az ott zajló munkát, a növényállományok kiterjedtségét és állapotát drón- és vízalatti felvételekkel rögzítettük. Emellett a tó élővilágának jellegzetes képviselőit is begyűjtöttük, a zooplankton és zoobentosz mellett különböző méretű és korú ezüstkárászokból vettünk izom és béltartalom mintákat, de a tóba hulló és ott lassan lebomló avart és korhadó sás maradványokat is gyűjtöttünk. Mindezeket a megfelelő előkészítés, tartósítás, helyszínen történő lefagyasztást követően június 6-án a tihanyi laboratóriumunkba szállítottuk, ahol azok specialisták kezébe kerültek, de jutott a mintákból az ELTE Mikrobiológiai Tanszékére és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre is.
A feladat könnyebbik részét a helyszíni mérések és a vízmintavételek alkották
Búvárok segítik a munkát
A tó limnológiai kutatásának keretében első ízben Hargita Megye Tanácsának Hegyi és Barlangi Mentő Közszolgálatától búvárok is részt vettek a mintavételekben. Segítségükkel vált lehetővé a tó legmélyebb pontjáról, hat méteres mélységből is érintetlen üledékmagok felszínre hozatala, amelyek már a mintavétel idején is nemvárt felfedezéshez vezettek.
Az üledékmintavételt búvárok végezték
A tónak ebbe a mélységébe látható fény már nem jut le, csupán a közeli infravörös sugárzás. Ennek köszönhetően az üledék felszínén fél-egy centiméter vastagságú fonalas zöldbaktérium szőnyeg jött létre, amelynek további elemzése már megkezdődött.
A tó legmélyebb pontjáról, hat méteres mélységből különleges kékeszöld algagyep került a felszínre, amiről később kiderült, hogy azt fonalas zöldbaktériumok alkották, amelyek a közeli infravörös sugárzást hasznosítják
Önként vállalt feladat a Szent Anna-tó védelme érdekében
A fent vázolt komplex kutatómunka mögött nincs önálló anyagi hátteret biztosító projekt, a sokoldalú fizikai, kémiai, izotóptechnikai, mikrobiológiai, molekuláris biológiai és fénymikroszkópos vizsgálatokat a BLKI, az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakemberei önkéntesen vállalták a saját kutatási témáik terhére, emellett a BLKI vezetése hozzájárult a szükséges műszeres háttér biztosításához a természetvédelem ügyének határon innen és túl is elkötelezve.
A halak kergetése. Az elemzésekhez szükséges 20 ezüstkárász begyűjtése szinte egy teljes napot igénybe vett, a tóban az elektromos halászgép hatástalan mivel annak „desztillált” vize nem vezeti az áramot. Legeredményesebbek a horgászok voltak
A vízi makroszkópikus gerinctelenek, mint potenciális haltáplálék szervezetek gyűjtése is fontos feladat volt
