Legutóbbi (július közepi) méréseink óta csak kismértékben növekedett a mikroszkopikus algák biomasszája (a-klorofill koncentráció) a tóban (1. ábra). A kevésbé produktív Siófoki-medencében az a-klorofill koncentráció július végén 11-12 µg/L között volt, a produktívabb Szemesi- és Szigligeti- medencében 22-24 µg/L között változott, míg a legproduktívabb, Keszthelyi-medencében 30 µg/L volt (2. ábra). Ezek az értékek azonban még messze nem érik el a fürdővízben még megengedhető algamennyiséget (WHO: 75 µg/L).
1.ábra Az algabiomassza (a-klorofill koncentráció) változása a Balatonban 2024.07.28-án
A tó hossztengelyében évtizedek óta fennálló, nyugat-keleti irányú csökkenő biomassza grádiens, ha a korábbinál kisebb mértékben is, de napjainkban is megfigyelhető (1. és 2. ábra). Ennek oka a vízgyűjtőterületről érkező ún. külső tápanyagterhelés, amelyet nagyrészt a tó nyugati területeire (Keszthelyi- és Szigligeti-medence) érkező befolyók szállítanak a tóba. A fitoplankton összetételében megjelennek a nyári balatoni algaegyüttesek tipikus képviselői, a páncélos ostoros algák közé tartozó fecskemoszatok és a fonalas cianobaktériumok (3. kép).
2. ábra Az algabiomassza (a-klorofill koncentráció) szezonális változása a Balaton medencéiben 2024.07.29-én
3. ábra Planktonikus algák mikroszkópi képe a Szemesi-medencéből tipikus nyári fajokkal. A kép érdekessége, hogy két fecskemoszat is szerepel rajta, amelyek a valóságban is a tó középső részén adják át egymásnak a domináns szerepet (a tó nyugati területein a kép bal oldalán lévő, karcsúbb testű Ceratium furcoides, míg a keleti területeken a kép jobb oldalán látható, zömökebb testfelépítésű C. hirundinella dominál)
Somogyi Boglárka és Li Huan összefoglalója