Rejtőzködő ragadozók nyomában: miért van veszélyben a mocsári teknősök jövője?

A mocsári teknős (Emys orbicularis) egy fészekrakó, tojásrakó helyéhez évekig hűséges édesvízi hüllő, amely veszélyeztetett faj. Kutatások szerint nem csak élőhelyeinek romlása és a közvetlen emberi tevékenységek, hanem a ragadozók is jelentősen csökkentik szaporodási sikerét.

mocsári teknős

Mocsári teknős kifejlett egyede

A Kis-Balaton és a Balaton déli berkeiben természetvédők és kutatók évről évre kifosztott teknősfészkekre bukkantak. A probléma súlyosságát mesterséges fészkekbe helyezett gyurmatojásokkal és a kikelő teknősöket imitáló gyurmamodellekkel térképezték fel. A gyurmatojásokon maradó fog- és csőrlenyomatok elárulták a ragadozók kilétét. 

 

Vörös róka fognyoma teknőstojást és kisteknőst imitáló gyurma modellbenVörös róka fognyoma teknőstojást és kisteknőst imitáló gyurma modellben

Vörös róka fognyoma teknőstojást és kisteknőst imitáló gyurma modellben

 

Kifosztott teknősfészek

Kifosztott teknősfészek

A kétéves kutatás eredményei szerint elsősorban a vörös róka pusztítja a tojásokat, a frissen kikelt teknősök predációjáért pedig szintén a vörös róka, továbbá a varjúfélék és a vaddisznó a felelős.

Vörös róka akcióban a fészekrakó helyen (kameracsapdás felvétel)

Vörös róka akcióban a fészekrakó helyen (kameracsapdás felvétel)

Meglepő eredmény, hogy legrosszabb volt a túlélés a legkevésbé zavart Kis-Balatonon, a bolygatottabb balatoni berkekhez (Fonyódi Nagy-berek, Ordacsehi berek) képest. A műfészkek nagy részét kifosztották a ragadozók, a kikelő fiókák túlélési esélyei valamivel jobbak. Ugyanakkor a szárazföldi fészekhelyek korlátozott elérhetősége és a víztől való távolság tovább növeli a veszteségeket. A kutatók szerint célzott védekezési intézkedések – például ragadozóállomány-szabályozás és élőhelyvédelem – nélkül a mocsári teknősök helyzete tovább romolhat. A teknősök megóvása érdekében állományainak monitorozása, a ragadozó fajok rendszeres nyomon követése, és a természetvédelmi kezelés javítása, például fészekvédelmi megoldások alkalmazása kulcsfontosságú feladatok.

Kísérleti anyag és annak terepi kihelyezése

Kísérleti anyag és annak terepi kihelyezése

A kutatásban a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem munkatársai vettek részt. Első évben a mesterséges fészkek alkalmazhatóságának lehetőségeit tesztelték, és az eredményeket a Biology folyóirat hasábjain ismertették. A teljes körű vizsgálati eredményekről pedig a Scientific Reports-ban a nemrég megjelent cikkükben számoltak be.

Fotók: Lanszki József