Felszíni vizeink állapotának megőrzése egyik kiemelt feladatunk. Nemzeti kincsünk, a Balaton, élővilága különösen érzékeny a növekvő átlaghőmérséklet, gyakoribbá váló szélsőséges időjárás, a part növekvő beépítettsége és a nyári idegenforgalom okozta stresszel szemben. A parti öv élővilága jelentős szerepet játszhat a tóba kerülő káros anyagok kiszűrésében ezért az itt élő szervezetek és víztisztításban betöltött szerepük vizsgálata különleges szereppel bír.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai legújabb munkájukban (https://doi.org/10.1016/j.ecoenv.2025.118201) azt vizsgálták, hogy a tó parti övében mintegy 15 éve jelenlévő és a makrogerinctelen közösség mintegy 90%-át kitevő inváziós kvagga kagyló milyen szerepet játszhat a tóba kerülő szerves szennyező anyagok koncentrációjának csökkentésében.
Korábbi felméréseik alapján a Balaton kvagga kagyló állománya a parti öv szilárd felületein a 100 ezres egyedszámot is elérheti négyzetméterenként, biomasszájuk 8-80 tonna között mozog a vízállástól függően. Megmérték, hogy a kvagga kagyló 2 dL vizet képes átszűrni óránként, így a balatoni állomány a számadatokból következtetve a parti öv vízmennyiségét 3 naponta átszűri, mely alapján feltételezhető a kvagga kagyló hatékony víztisztító képessége.
A Balaton egészét tekintve a mért szerves szennyezők tér és időbeli eloszlása nem különbözött jelentősen az elmúlt évtizedekben mértektől, és koncentrációjuk nem közelítette meg az élőlényekre veszélyes határértékeket. A Balaton különböző pontjain élő kvagga kagylók szennyező felhalmozása és stressz-válasz génjeinek aktivitás értékei sem mutattak összefüggést a mért szennyezők eloszlásával. Ugyanakkor a diffúzan és tartósan az üledékben jelen lévő policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok) és a szezonálisan változó mennyiségben mérhető gyógyszerhatóanyagok (nem szteroid típusú gyulladásgátlók, NSAID-ok) jelenléte felhívja a figyelmet az élővilágot érő lehetséges krónikus és akut hatásokra egyaránt.
A kutatók laboratóriumi kísérletekben kimutatták, hogy a kvagga kagylók képesek a balatonvíz lebegőanyagaihoz kötődő PAH-ok 85-100%-át 10 napon keresztül folyamatosan eltávolítani, valamint erősen szennyezett vizekben előforduló koncentrációknak megfelelő NSAID-okat tartalmazó vízből egyes hatóanyagok gyors (2 nap) jó hatékonyságú (21-28%) szelektív szűrésére.
Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a Balaton parti övében tömegesen jelenlévő szűrőszervezetek hatékonyan csökkenthetik a tóba folyamatosan kis koncentrációban, de az alkalomszerűen nagy koncentrációkban bemosódó szennyezőket is.