Jelzés a halaktól: új tudományos módszer segíthet időben megmenteni a tavakat az ökológiai összeomlástól 

Rangos nemzetközi folyóiratban jelent meg tanulmány az ökológiai küszöbértékek hatékony felismeréséről a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézettől, kínai, francia és magyar kutatók együttműködésének köszönhetően.

A természet nem fokozatosan, hanem sokszor hirtelen változik meg – és ha átlépünk egy láthatatlan határt, a visszaút nagyon nehéz. A Journal of Environmental Management nevű rangos tudományos folyóiratban megjelent új tanulmány (Ecological threshold responses of fish communities to lake eutrophication - ScienceDirect) ezt a jelenséget vizsgálja halállományokon keresztül: mikor és hogyan omlik össze vagy alakul át meghatározó mértékben egy tó ökológiai rendszere a tápanyagterhelés hatására?

A kutatók egy új, „ökológiai küszöbspektrum” nevű elemzési keretrendszert mutattak be, amely egyszerre többféle tudományos elemzési módszert ötvöz az „ökológiai töréspontok” pontosabb meghatározására. Ezt a módszert a Jangce folyó menti sekély tavakban élő halak közösségein tesztelték, ahol három kritikus foszfor-koncentráció szintet azonosítottak. Ezek alapján:

  • 0,08 mg/l alatt a víz tiszta, a növényzet dús, és a halfajok sokfélesége magas.
  • 0,08–0,12 mg/l között már megindul a biodiverzitás csökkenése.
  • 0,12 mg/l felett a halállomány szinte kizárólag szennyezést tűrő fajokból áll, és a víz erősen zavarossá válik.

Érdekességképpen, hazánk természeti kincse, a Balaton esetében ezek az értékek döntően a legalacsonyabb értékhatár alatt vannak és általában 0,01 és 0,1 mg/l értékek között változnak. Számos kisebb hazai tó és holtág esetében azonban 1 mg/l érték fölötti értékek is mérhetők. 

Az új ökológiai küszöbspektrum elemzés módszer nemcsak pontosabb képet ad a vízi ökoszisztémák állapotáról, de segítséget nyújt a döntéshozóknak is a célzott és hatékony beavatkozások megtervezésében. A tanulmány szerint a tápanyagterhelés, különösen a foszfor szintjének szigorú kontrollja kulcsfontosságú a tavak egészséges állapotának fenntartásában.

A kutatás eredményei nemzetközi szinten is iránymutatást nyújthatnak a vízgazdálkodás, természetvédelem és környezetpolitika számára – különösen a klímaváltozás által fokozódó környezeti krízis idején.