A Balaton nádasai pótolhatatlan értéket képviselnek, ökológiai és limnológiai szerepük pedig független attól, hogy milyen megítélés alá esnek az emberi társadalom szemében. Nincs rossz nádas. Olyan előfordulhat, hogy egy nádas egyes emberek számára zavaró, vagy nem kívánatos helyen van, ez azonban semmit sem von le annak ökológiai jelentőségéből.
A nád gazdasági szempontú osztályozása, amely alapján a nádasokat kategóriákba sorolják, nem alkalmas azok ökológiai állapotának megítélésére. Intézetünk tapasztalatai szerint számos, gazdasági szempontból „rossz” minősítésű nádas sokszor még értékesebb ökológiai funkciót lát el, mint a magasabb osztályba sorolt állományok. Ezekhez a helyekhez kapcsolódnak olyan élőlénycsoportok (pl. kis vízicsibe, törpeegér, barkós cinege, pockok, stb. ), amelyek máshol nehezebben képesek megélni és a ritkuló nádasok kiemelten fontos élő- és ívóhelyet nyújtanak a Balaton természetes halállománya számára. Ezért különösen fontos, hogy a meglévő nádasok minden formáját megőrizzük, függetlenül attól, milyen gazdasági besorolást kaptak.
A nádasok egyedi élőhelyek: minden egyes nádszálhoz, nádcsomóhoz, vagy egész állományhoz élőlények ezrei-tízezrei kötődnek. Amikor egy nádat kivágunk vagy áttelepítünk, valójában nem csak növényt veszítünk el, hanem az egész, hozzá kapcsolódó közösséget, illetve az élővilág életterét is, ami visszafordíthatatlan károkat okoz a tó amúgy is nagy terhelésnek kitett ökoszisztémájában.
A nádas áttelepítésének nincs értelme. Ennek több oka van:
A Balatonban a nád már elfoglalta azokat a területeket, amelyek számára kedvező feltételeket biztosítanak. Az új helyszínek, ahol jelenleg nincs nád, jellemzően azért üresek, mert ott a körülmények nem megfelelőek. Az oda áttelepített nád hosszabb távon nem marad fenn, és közben az adott terület természetes állapotát is megbolygatja.
Az áttelepítés során a növények és a nádhoz kapcsolódó élőlényközösség jelentős része elpusztul, így nemhogy megőriznénk a természetes értékeket, hanem kétszeres veszteséget okozunk: egyszer az eredeti élőhelyen, egyszer pedig az új területen.
A mesterségesen létrehozott nádasok hosszú távon nem fenntarthatók, és olyan új környezeti problémákat okozhatnak, mint a vízáramlási viszonyok megváltoztatása, üledékcsapdák vagy lokális szennyezési gócok kialakulása, amelyek akár egész öblökre, medencerészekre is hatással lehetnek.
A nádasok visszaszorulásának valódi okai ismertek: a tó partjainak túlzott beépítése, az urbanizáció, valamint a vízszint túlszabályozása következtében a nád számára kedvező környezeti feltételek folyamatosan romlanak, és az élhető területek szűkülnek. A Balaton nádasai ökológiai szempontból mind értékesek, és megőrzésük kiemelt fontosságú. Az áttelepítés nem nyújt megoldást, sőt, fokozott ökológiai kockázatot jelent. Intézetünk álláspontja szerint a legfontosabb feladat a meglévő nádasok védelme és a tó természetes környezeti feltételeinek helyreállítása, hogy a nád természetes módon fennmaradhasson.
Vasas Gábor
igazgató
HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
Tóth Viktor
tudományos főmunkatárs
HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
