A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet(BLKI) évtizedek óta vizsgálja a Balaton és vízgyűjtőjének élővilágát. Kutatásaink eredményei egyértelműen jelzik, hogy a tó élővilágára az egyik legsúlyosabb, ám gyakran alábecsült veszélyt az idegenhonos fajok jelentik.
Az idegenhonos fajok térnyerésének témája több lakossági és médiamegkeresés során is felmerült, ezért fontosnak tartjuk az álláspontunk egyértelmű ismertetését, valamint a figyelem felhívását a kedvtelésből tartott élőlények felelőtlen szabadon engedésének vagy betelepítésének következményeire.
A globalizáció kiteljesedésével egyre több távoli területről származó, idegenhonos faj jelenik meg Magyarországon. A bekerülők közül főleg azok jelentenek veszélyt - válnak „invázióssá” - melyek nemcsak túlélnek az új környezetben, de nagy számú életképes utódot létrehozva meg is hódítják azt.
Ezek az élőlények gyakran emberi közvetítéssel kerülnek természetes vizekbe – szándékos betelepítéssel vagy akaratlan behurcolással –, majd gyorsan terjedhetnek, kiszorítva az őshonos fajokat és átalakítva az élőhelyeket. A károsított táplálékhálózatok, a vízminőség romlása és a parti ökoszisztémák teljes átalakulása nemcsak ökológiai, hanem jelentős gazdasági kárral is járhat a Balaton-térségben.
A klímaváltozás tovább növeli a kockázatot: a melegedő telek lehetővé teszik, hogy korábban túlélni képtelennek hitt szubtrópusi-trópusi fajok is megtelepedjenek. A csavarhínár és a szúnyogírtó fogasponty példája jól mutatja, milyen gyorsan tudnak terjedni a kedvtelésből tartott melegkedvelő fajok, ha kedvező körülményeket találnak. Ma már több akvarisztikai eredetű halfajnak – például szivárvány-, bíbor- és jaguársügéreknek – is önfenntartó állománya él a Balaton vízgyűjtőjén.
Az inváziós fajok visszaszorítása sokszor rendkívül költséges vagy gyakorlatilag lehetetlen, ezért a megelőzés a leghatékonyabb védekezés. A kutatóintézet hangsúlyozza, hogy sem akváriumi, sem terráriumi, sem kerti tóban tartott élőlényt nem szabad szabadon engedni természetes vizekbe. A megunt állatokat felelős befogadónál vagy kereskedésben kell leadni, a dísznövényeket pedig nem szabad élővízbe dobni. Az idegenhonosnak vélt fajok észlelését célszerű a természetvédelmi hatóságoknak vagy a BLKI-nak jelezni.
A hatékony védekezés alapja a folyamatos monitorozás. A BLKI a kutatók és civilek által gyűjtött adatokat rendszeresen megosztja a szakhatóságokkal, hogy időben felismerhetők legyenek az ökológiai veszélyek és kezelhetők az inváziós folyamatok.
A Balaton vízgyűjtő területén elterjedt idegenhonos halakról készült részletes interjúnkat kollégánkkal, Takács Péterrel a kommentekben található cikkekben olvashatjátok
Vasas Gábor
főigazgató
HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
Takács Péter
tudományos főmunkatárs
HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
Fotók: Lente Vera és HUN-REN BLKI - Takács Péter, Tóth Viktor
