Nyáron természetes, hogy a Balatonhoz érkező több millió strandoló különböző fényvédő kozmetikai termékkel védi bőrét. Erre szükség is van, hiszen az erős UV-sugárzás komoly egészségügyi kockázatot jelenthet, így a megfelelő fényvédelem a megelőzés egyik alapvető eszköze. Ugyanakkor jóval kevesebbet tudunk arról, hogy vajon mi történik a fényvédőkben alkalmazott különböző UV-szűrő vegyületekkel, miután azok a fürdőzőkről a tó vizébe jutnak. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) egy friss kutatásában erre a kérdésre kereste a választ – eredményeiket a Water Research rangos nemzetközi folyóiratában publikálták.
A Balaton, mint ökológiai rendszer és üdülőhely
A Balaton Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű, sekélyvizű tava (átlagos vízmélysége 3,3 méter). Évente milliók keresik fel strandolás, vitorlázás, horgászat, túrázás céljából, vagy fesztiválokat látogatva – ez az intenzív nyári forgalom fokozott terhelést jelent a tó vízminőségére, ökológiai stabilitására, biológiai sokféleségére.
Mit vizsgáltak és hogyan?
A BLKI kutatói 2022 és 2024 között a Balaton teljes területén, 17 helyszínen, összesen öt olyan, Európában elterjedt vegyületet (szintetikus UV-szűrőt) vizsgáltak modern nagyműszeres analitikai módszerrel, amelyek a legtöbb hagyományos fényvédő kozmetikumban megtalálhatóak. A vizsgálat nemcsak a vizet, hanem az üledéket, a partmenti kövezésen élő algabevonatot és a jelentős szűrő tevékenységet folytató kagylókat is célozta. A vizsgálatot öt különböző időszakban végezték: két alkalommal a nyári fürdőszezon csúcsán, három alkalommal pedig szezonon kívül, tavasszal, ősszel és télen. Ez lehetővé tette, hogy ne csak a szennyezés valós mértékét, hanem annak szezonális dinamikáját is feltárják a tóban.
A vizsgálathoz egy kérdőíves felmérés is társult: a 2023-as Balaton Sound fesztiválon 569 fürdőző válaszolt kérdésekre napkrémhasználati szokásaikról. Részben ezekre az adatokra is építve a kutatók egy többparaméteres becslési modellt dolgoztak ki, amely szerint a nyári csúcsszezonban naponta akár nagyságrendileg egy tonna szerves UV-szűrő vegyület is közvetlenül a Balatonba kerülhet. Ez a terhelés nem egyenletesen oszlik el a tó teljes víztömegében, hanem elsősorban a strandok környezetében, az intenzív fürdőzőforgalom idején jelentkezik, ahol rövid idejű, lokálisan magas koncentrációk alakulhatnak ki.
A legfontosabb eredmény: nyáron ezerszeres különbség
Az eredmények döbbenetes szezonális különbséget mutattak, a tó vízben mért szennyezési szintek nyáron egyes vegyületek esetében ezerszer magasabbak voltak, mint a szezonon kívüli időszakban. A változás, nem meglepő módon, szoros összefüggést mutatott a fürdőzőforgalommal. Ahol intenzívebb volt a strandhasználat, ott magasabb koncentrációkat mértek a kutatók.
Kimutatták a kutatók, hogy a vegyületek nem csak a vízben jelennek meg. Az üledékbe lerakódó vegyületek télen sem tűnnek el teljesen - a tófenék egyfajta hosszú távú tárolóként viselkedik. A parti kövek élő bevonatán nyáron drasztikus felhalmozódást mértek, egyes vegyületek szintje akár háromezerszeresére nőtt a téli értékekhez képest. A szűrő táplálkozást folytató vándorkagylók szöveteibe szintén beépülnek ezek a vegyületek, és az ott mért értékek meghaladják Európa más tavaiban tapasztalt értékeket. Mindez arra utal, hogy a fényvédőkből származó szintetikus UV-szűrők a balatoni ökoszisztéma több elemében is megjelennek.
Amit elsőként mértünk
A kutatás több szempontból volt unikális. A köveken élő algabevonatban most először mértek és mutattak ki UV-szűrő vegyületeket édesvízi tóban, ráadásul öt UV-szűrő vegyületet célozva egy időben. Két vegyület esetében a kagylók szöveteiben is ez volt az első feltáró vizsgálat. Ezek a vegyületek egyébként európai megfigyelési listákon is szerepelnek már.
Mit tehetünk, mire figyeljünk?
A tanulmány egyik fontos üzenete, hogy az egészségvédelem és a környezetvédelem nem egymással szemben álló szempontok. A megfelelő napvédelem továbbra is elengedhetetlen, ugyanakkor a tó környezeti terhelése tudatosabb fényvédelmi szokásokkal és strandhasználati magatartással mérsékelhető. Az üzenet tehát nem a napkrémhasználat elhagyása, hiszen az UV-sugárzás ellen védekezni kell, hanem az, hogy ezt minél körültekintőbben tegyük.
Érdemes kerülni a legerősebb napsütést, különösen 10 és 15 óra között, ilyenkor inkább tartózkodjunk árnyékban.
Az UV-szűrős, akár egész testet borító könnyű ruházat és a széles karimájú kalap szintén hatékony védelmet nyújt a káros sugárzás ellen és nem jár a vízi környezet közvetlen terhelésével.
Fényvédő kozmetikai termékek használata esetén pedig célszerű lehet a naturális, ásványi alapú, cink-oxidot vagy titán-dioxidot tartalmazó készítményeket előnyben részesíteni, mert ezzel mérsékelhető a szintetikus UV-szűrő vegyületek vizekbe jutása.
A fényvédő készítményeket ne közvetlenül a vízbemenetel előtt, hanem már 10–20 perccel korábban vigyük fel a bőrre. Ez segíti a megfelelő védőréteg kialakulását, így a fényvédelem a vízben is hatékonyabb maradhat, miközben mérséklődhet a közvetlen lemosódásból származó környezeti terhelés is.
Továbbá, amennyiben van rá lehetőség, fürdőzés előtt zuhanyozzunk le, hogy a bőrfelszínről a még nem felszívódott, felesleges szerves UV-szűrő vegyületeket lemossuk, így a vízbe oldódás kockázatát csökkentsük.
A Balaton jelene és jövője a mi kezünkben van, mi felelünk azért, hogy megőrizzük a tó jó vízminőségét, ökoszisztémáját és biológiai sokféleségét.
A részletes tanulmány az alábbi linken olvasható: https://doi.org/10.1016/j.watres.2026.125928