A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet idei „Őszintén a Balatonról” tudományos előadóülését nagy érdeklődés mellett „teltházzal” tartottuk meg. A „Vízszint, partvonal, alkalmazkodás” témáiról megszólalók a téma legavatottabb szakemberei voltak, köztük a Balaton vízszintje és partja ügyeiben illetékes vízügyi és településfejlesztési döntéshozók, polgármesterek, tudományos kutatók, szabályozási szakértők, valamint balatoni civil szervezetek képviselői.
Az előadások és az azokat követő élénk viták elemezték a különböző parthasználati és partkialakítási megoldások ökológiai, társadalmi és gazdasági előnyeit és hátrányait, valamint a hosszú távon fenntartható balatoni partfejlesztési irányokat. A résztvevők véleménye egyezett abban, hogy a sokfelé kialakult gyakorlat komoly kockázatokat hordoz a Balaton élete és az emberi használat számára, és ha a változások folytatódnak, nem garantálható, hogy a jövőben is biztosítható lesz-e a Balaton jó ökológiai állapota, térsége természeti, társadalmi és gazdasági értékeinek, kialakult használatának megmaradása.
Arra kérdésre, hogy a globális éghajlatváltozással várható melegedés és kevesebb csapadék mellett vajon mi a teendő a Balatonnál az utóbbi években kibontakozott negatív folyamatok visszafordítására, a tó és annak partjai jó állapotban tartására, az a közös válasz, hogy a jövőben várható állapotok, miatt sok mindent meg kell változtatnunk a megszokott használati módokban. Szükséges az önző érdekek visszaszorítása, a tó és a partok élővilága működésének és méltó közösségi használatának biztosítása. Ez közös, állami és egyéni felelősségünk, amit jogrendszerünk is megkövetel mind a mai állampolgárok alapvető jogai, mind a jövő nemzedékek jogai és érdekei miatt. A változásokhoz való alkalmazkodás elkerülhetetlen.
x
Bándi Gyula, a Jövő Nemzedékek Szószólója azt hangsúlyozta, hogy az alaptörvényi jogok és más jogi keretek jók, de mégis a közösségi fölé helyeződtek az egyedi érdekek. A szakmai tudást negligálták, a komplex helyett rövid távú a gondolkodás, hiányzik a közös gazda, az egységes kezelés, a hatóságokat pedig kivéreztették. A közhasznúság kiüresedésének, a tulajdonosi, beruházói érdekek elsőbbségének az eredménye a zöldfelületek eltűnése, a települések túlzott beépítése, a természeti területek visszaszorulása, ami a jelen és jövő generációk alapvető jogait, érdekeit veszélyezteti.
Vasas Gábor főigazgató (HUN-REN BLKI) a balatoni élőlényközösségek terén jelentkező kihívásokkal foglalkozott. A klímaváltozással gyakoribbá válhatnak a nehezen előre jelezhető, de esetenként a társadalom számára közvetlenül érzékelhető gyors változások. Változik a parti növényzet terjedése és összetétele, a kívülről érkező és a tó üledékéből felszabaduló belső tápanyagterheléstől egyes algák időszakosan tömegessé válhatnak. Emiatt bizonyos élőlénycsoportok, például az árvaszúnyogok időszakosan rendkívüli tömegben jelenhetnek meg, ami nem feltétlenül jelenti az ökológiai állapot általános leromlását. A tó használatának és kezelésének is alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy az ökoszisztéma gyorsan változik.
A vízállás, vízmérleg, partvédelem múltját, jelen és jövőbeni lehetőségeit Horváth Angéla vízügyi igazgató (KDTVIZIG) elemezte. Olyan negatív folyamatokra mutatott rá, mint a vízgyűjtő terület aszályosodása az elmúlt 30 évben – a tó természetes vízkészlet-változása (vízmérleg) 2000 óta tízszer volt negatív –, valamint, hogy a kikötőépítésekhez is kapcsolódóan 4,5 km új mesterséges part épült fel 8 év alatt. Hangsúlyozta, hogy a Balatont, mint hazánk egyik legfontosabb természeti értékét folyamatos figyelem övezi. Fontos a vízgazdálkodás eszközeivel is segíteni a tó állapotának javítását, a szélsőségek hatásainak csökkentését. Ugyanilyen fontos azonban, hogy az e munkával kapcsolatosan a közvéleményhez eljutó információk és vélemények szakmailag megalapozott forrásokra, tényekre épüljenek, amiben a Balaton állapotáért felelős szervezetek hiteles kommunikációja és összefogása szükséges.
„Légkörvezérelt Balaton” című előadásában Horváth Ákos, a HungaroMet siófoki obszervatóriumának vezetője a tó működését meghatározó folyamatokról beszélt. A víz, illetve a vízgőz a globális cirkulációval, a nyugati szelek ciklonjaival, és a lokális ciklus során helyben keletkező záporok, zivatarok révén érkezik a tóhoz. Az elmúlt években mindhárom ciklusban jelentős zavarok keletkeztek, amihez az emberi tevékenység, mindenekelőtt a Balaton mikroklímáját erősen befolyásoló agresszív partbeépítés is hozzájárul. A korábbi évektől erősen eltérő, számos szélsőséges elemet tartalmazó, főleg szélsőségesen száraz és meleg időjárással találkozunk, amelyben a Balatoni Viharjelzés egyre fontosabb.
Honti Márk hidrológus (BME–HUN-REN) a jövőben várható balatoni vízszintekről és az alkalmazkodás lehetőségeiről kiemelte, hogy az éghajlatváltozás miatt a Balaton vízszintje a jövőben bármilyen reálisan megvalósítható szabályozás mellett erősen ingadozni fog. A tó fenntartható menedzsmentjének alapfeltétele az ehhez való alkalmazkodás. Ugyanakkor nem csak a hidrológia változik, hanem az egész tó és vízgyűjtője is jelentős átalakuláson megy keresztül. Az elővigyázatosság elve a változó Balaton esetében szektorokon átnyúló cselekvést igényel, a jelenlegi menedzsment és használat folytatása bizonyosan nem fenntartható.
Lengl Zoltán (KBM Balatoni Főépítészi Főosztály) a Balatoni partokról és strandokról az főépítész szemével szólt. Az elhibázott léptékű és mértékű beruházások miatt a balatoni építészet megítélése is hátrányt szenvedett. A mai balatoni part egy átmeneti, rétegzett és kissé ellentmondásos tér, a Balaton túlépített, és rossz a partot beépítéssel tovább terhelni. A továbblépéshez szükséges a folyamatok okainak felismerése, a klímaváltozás okozta átalakulásokra ökológiai szemléletű válaszadás, a „puha partvédelem”, csökkenteni kell az építmények okozta „vizuális zajt”, megtartani a helyi építészeti sajátosságokat, a parti hozzáférést pedig nem szabad magánosítani.
A Balaton parti zónájának a biológiai sokféleségben játszott fontosságát Takács Péter tudományos főmunkatárs (HUN-REN BLKI) mutatta be. A parti öv olyan változatos, dinamikus átmeneti élőhely, amely számos faj számára táplálkozó-, szaporodó-, búvó- és ivadéknevelő tér. Meghatározza a tó teljes táplálékhálózatának működését és a környezeti változásoknak ellenálló képességét. A természetes partszakaszok átalakítása és mesterségessé tétele gyengíti a Balaton ökológiai működését, elősegítheti az idegenhonos fajok térnyerését. A parti öv biodiverzitásának megőrzése a tónak a működőképességét és ökológiai stabilitását védi.
Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere a tó jövője egyik legfontosabb kérdésének nevezte, hogy alkalmazkodunk-e a természetes működéséhez. Nem a Balatont kell a települési igényekhez igazítani, hanem a döntésekben tiszteletben tartani a változásait és természeti értékeit. A cél egy hosszú távon élhetőbb, kisebb környezeti terhelésű önálló Balaton-régió, és nem egyszerűen a minél nagyobb turisztikai forgalom. A tó védelme, fenntarthatósága közös felelősség, amiben alap a természetközeliség, a vízminőség, a természetes partok és nádasok megőrzése, a tápanyagterhelés csökkentése, a kotrás után az üledék értékként kezelése, az özönfajok visszaszorítása. Kulcs az együttműködés: feladata van az önkormányzatoknak, a hatóságoknak, a turisztikai és szakmai szervezeteknek és a tó használóinak.
Helyi szakértők között civil szervezetek is megszóltak. Tombor Zoltán (Balatonrendesi Természetbarátok Egyesülete) Balatonrendes tervezett csónakkikötőjéről beszélt. Tappler Zita (Kék Ernyő Szövetség – Egyesületek a Balatonért) „Az Élő, Éltető és Élhető Balatonért. A Balaton nem tárgy!” – címmel adott elő. Tarróné Gyarmathy Andrea (Értékmentő Közösségek Civil Szerveződés) azt mondta el, hogy miért támadták meg a civilek a BATÉK-ot (Korm. rendelet tervezet a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről).
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet „Őszintén a Balatonról” előadói napjain a Balaton jövőjét meghatározó kérdésekről folytatunk nyílt szakmai párbeszédet. Kutatók, vízügyi szakemberek, meteorológusok, polgármesterek, önkormányzati, hatósági és civil szervezetek képviselői, és más szakértők osztják meg gondolataikat arról, hogyan alkalmazkodhatunk a Balaton változó környezeti kihívásaihoz. Az „Őszintén a Balatonról” előadóüléseken az alábbi témák szerepeltek 2021 és 2026 között:
„A Balaton tápanyag-terhelése” (2021)
„A Balaton nádasainak szerepe, jelene és jövője” (2022)
„Nagy tavaink éghajlatváltozás idején” (2023)
„Humán eredetű szennyezések a Balatonban” (2024)
„Algavirágzások, algatoxinok” (2024)
„A változó balatoni élővilág” (2025)
„Vízszint, partvonal, alkalmazkodás” (2026).
(Dokumentumok, felvételek hozzáférhetőek Kutatóintézetünk honlapján.)