Sajtómegjelenések
Invazív kagylófajok területfoglaló harca a Balaltonon. A nyugat-európai területekre a kvagga kagyló 2008-ban egy óceánjáró hajón érkezett valószínűleg Hollandiába, és onnan feltehetően egy másik hajó fenékdeszkáján a Majna-Rajna-Duna útvonalon jöhetett be a Balatonba. Megjelenését követően három év alatt szinte teljesen kiszorította a szintén invazív vándorkagylót. A vándorkagyló 1932-ben érkezett a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger vidékéről. Ezt egy dunai uszály hozta be a Sió-csatornán keresztül.
Az ELKH BLKI Nemzeti Agykutatói Program (NAP) által támogatott kutatócsoportja most olyan új géneket azonosított a balatoni vízgyűjtőn is élő nagy mocsári csigákban, melyek a gerincesek, így az ember öregedésében is kulcsszerepet játszanak – olvasható az intézet és a fenntartó, ELKH közleményében egyaránt. Az eredményeket a kutatók a rangos The Journals of Gerontology folyóiratban publikálták. A kutatások alapvetően két dologra fokuszáltak: az öregedéssel kapcsolatos neurofiziológiai folyamatokat kialakító mechanizmusok pontosabb megismerésére, valamint a lehetséges terápiás beavatkozások kifejlesztésére, gyógyszer támadáspontok azonosítására.
Az elvégzett vizsgálatok modellállatáról, a kapott eredményekről és azok jelentőségéről számolt be Fodor István doktorandusz hallgató és Dr. Pirger Zsolt kutatócsoport-vezető Náray-Szabó Gábor akadémikussal folytatott beszélgetésében. A beszélgetés az alábbi linkre kattintva hallgatható vissza.
Az Ökológiai Kutatóközpont Tihanyban működő Balatoni Limnológiai Intézete aggályosnak tartja, hogy a tervezett beruházással alapot adjanak a 120 cm-es vízszint hosszabb távú fenntartására, miközben az csak 2023. november végéig rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel.
A Balatont mára teljesen uraló, idegenhonos kagyló óriási mennyiségben van jelen, és mint kiderült, kiváló minőségű haltáp készíthető belőle. A gazdasági célból tenyésztett édesvízi ragadozókat csak tengeri rokonaikkal szabad etetni, ám a tengeri halliszt egyre drágább, ráadásul egyre több szennyezőanyagot tartalmaz.. Hogy pontosan miről is van szó, arról Dr. Balogh Csillát, a projekt szakmai vezetőjét, az ELKH ÖK BLI tudományos munkatársát kérdeztük.
Tóth Viktor, tudományos munkatárs, Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet: A természetes víztestnek kell egy magas tél végi, és egy nyár végi, ősz eleji alacsony vízszint. R: Tóth Viktor, a tihanyi limnológiai intézet tudományos főmunkatársa. Tóth Viktor: Ehhez szokott hozzá a természet. A mesterséges túlstabilizált vízszint az embernek fontos.
Szereplők: Tóth Viktor, tudományos munkatárs, Ökológiai Kutatóközpont
Dr. Vörös Lajos, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet professzorának vezetésével 2012-ben elkezdődött komolyabb algológiai vizsgálatok változást mutattak ki az algák körében. Az 1940-es évekből ismert kevés adat alapján a tavat egy barnás színű, páncélos ostoros alga, a Parvodinium (Peridinium) inconspicuum dominálta, amikor nyáron felszaporodik, az algák biomasszájának akár 99 százalékát is adhatja.
Preiszner Bálint a BLI Hal és Konzervációökológiai kutatócsoportjának kutatója nyilatkozott a déli part nádasainak veszélyeztetéséről. Nemcsak a nádasok kiirtása, hanem ökológiai szempontból a nádasok feldarabolódása is súlyosan veszélyezteti a nádasok és a tó biodiverzitását.
Mire véljük, ha zöldes trutymó jelenik meg kedvenc tavunk felszínén? Mi köze mindennek a Balaton vízállásához? És mit szólnak mindehhez a halak? Cianobaktériumok, zöldalgák és kovamoszatok a tófenéken, a vízben, a felszínen és a parti köveken: Vörös Lajos, az ÖK Balatoni Limnológiai Intézet kutatójának összefoglaló írása az mta.hu számára.
Takács Péter, tudományos főmunkatárs, Balatoni Limnológiai Intézet. A felelőtlen akvaristák és tókertészek igyekezetek olyan engedélyeket szerezni, hogy olcsón tudjanak előállítani vízi növényeket. Több növény és rákfajok, halak is kiszabadultak, az őshonos növényzetet és állatvilágot veszélyeztetve. Több olyan trópusi fajt is találtak, amelyet csak akvaristák tudtak azonosítani. Nagy termetű sügérek az őshonos lápi pócot veszélyeztetik, illetve beláthatatlan folyamatok indulhatnak el.
A 60-as évektől 2015-ig úgy tűnt, hogy az őshonos menyhal kiveszett a Balatonból. Czeglédi István biológus az ÖK Balatoni Limnológiai Intézet munkatársa elmondta, hogy 2015-től 2000-ig csak négy fogása volt a menyhalnak, a most a kutatók által kifogott két példány azt a reményt adja, hogy eredményes a menyhal újratelepítése. Kipusztulását az okozta, hogy a 60-as évek közepén déli parti peszticid eredetű óriási halpusztulás volt a Balatonon, ezenkívül a betelepített angolna, amely hasonló élőhelyeket használ, kiszorította a fajt. A menyhal a tőkehalfélék egyetlen hazai képviselője. Hidegvízi faj, télen és éjszaka lehet a leginkább fogni. A kutatók célja, hogy kövessék a menyhal populációk dinamikáját.