Sajtómegjelenések
Vörös Lajos kutatóprofesszorral készült interjú az algák szerepéről, pozitív vagy negatív hatásuk van-e a Balaton vízminőségére. A múlt századi nagyberuházások a szennyvíz víztisztítók, a Kis-Balaton víztározó rendszere szinte ivóvíz minőségű víztisztaságot eredményezett. A tavaly nyár végi nagymértékű elalgásodás új kihívást jelent a kutatások számára. Az már ismert, hogy az üledékből került nagy mennyiségű foszfor a vízbe, amely ezt az elalgásodást okozta. A tó üledékéből bonyolult a mintavétel is, az iszap elemzése is jóval nehezebb. A Balaton iszapjának működésére, mikrobiológiai folyamatainak feltárására is ki kell alakítani új kutatási irányokat.
Boros Gergely a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa az ökológiai sztöchiometriáról beszélt. Az intézet munkatársai rendszeresen monitorozzák a tápelemek koncentrációját a Balatonban. A Balaton vízminőségét többféle módon osztályozzák, ebből az egyik az algák mennyisége, amelyet a klorofill-a mennyiségével mérnek. Kristálytiszta jelenleg a víz, de az áramlás gyakran felkavarja a vizet.
Mennyire természetes a Balaton halállománya? Alapvetően az őshonos fajok dominálják még most is a halállományt. A fogások túlnyomó részét a keszegfajok adták. Mostanában egyre nagyobb számban jelennek meg az idegenhonos fajok, mint pl. a törpeharcsa, naphal vagy a folyami géb. A legproblémásabb betelepített halfaj az angolna volt, betelepítésének köszönhető a kecskerák és sügér visszaszorulása. Az angolnák számának csökkenésével ezek visszatérése figyelhető meg. Másik problémás faj a busa, amelynek ivadékai táplálék konkurrensei az értékes őshonos halfajoknak.
...Vörös Lajos, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatója - A tófenék algái - Több éves munkával megállapították, hogy a Keszthelyi-medence két méternél mélyebb vizeinek kivételével a tó fenekén mindenütt élnek egysejtű és fonalas algák, amelyek nem azonosak a felette lévő vízoszlopban lebegőkkel. Létezésük feltétele, hogy a vízfenékre jusson valamennyi napfény: a kevésbé átlátszó vizű Keszthelyi-medence mélyebb vizének alján a fényhiány miatt nem élnek meg. - 24.hu (06.03)
A Balatoni Limnológiai Intézetben több éves kutatómunkával megállapították, hogy a Keszthelyi-medence két méternél mélyebb vizeinek kivételével a tó fenekén mindenütt élnek egysejtű és fonalas algák, amelyek nem azonosak a felette lévő vízoszlopban lebegőkkel. Létezésük feltétele, hogy a vízfenékre jusson valamennyi napfény. Könnyű belátni, hogy számukra a fénykorlátozó tényező, amelynek mennyisége a mélység és a zavarosság növekedésével egyre csökken.
„Nem rendelkezünk kellő kutatási eredménnyel ahhoz, hogy megállapítsuk, mit jelzett a május 18-án Balatonalmádinál a vízfelszínen megjelent több hektárnyi kiterjedésű algaszőnyeg. Sürgető lenne az oknyomozó, komplex Balaton-kutatás újraindítása” – mondta Dr. Vörös Lajos professzor a hirbalaton.hu-nak. Az kijelenthető, hogy mederlakó kékalga okozta a jelenséget, és a strandüzemeltetések során figyelembe kell venni, hogy a homokozással sekélyebbé tett partokon előbb előfordulhat hasonló jelenség, mint a gyorsan mélyülő partszakaszokon – tette hozzá.
A Balatonban élő halfajok negyede idegenhonos, legtöbbjét betelepítették, de néhány példány horgászok közvetítésével, fel nem használt csalihalként juthatott a tóba, míg a folyami géb egy hajó aljára tapadva érkezhetett. A magyar tenger halállományáról Takács Péter halbiológus ad képet.
Összesen 134 gyógyszer hatóanyagát vizsgálták kutatók a Balaton vizében, hogy átfogó képet kapjanak a jelenlévő szennyezések típusáról és mértékéről. A felmérés során 69 molekulát azonosítottunk legalább egy minta esetében, köztük 15-t első alkalommal vízi környezetből – nyilatkozta Maász Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet kutatója a greenfo.hu-nak. Maász szerint a fő szennyezések a szennyvíztisztító telepekhez köthetők, és a turisztikai szezon is érezteti hatását a vízminőségen.
A gyógyszer maradvány hatóanyagokat a szennyvíztisztítás nem tudja eltávolítani, a kis vízfolyások mentén ezek az anyagok a Balatonba is bekerülnek - mondta el Maász Gábor a Balatoni Limnológiai Intézet kutatója. Ennek a mértéke a Balatonban teljesen átlagos, más Nyugat-európai tavakhoz hasonló, az emberekre ilyen mértékű szennyezőknek nincs egészségügyi kockázata. A kutatók azt is vizsgálják, hogy a Balaton élővilágára pl. a vízi csigára milyen hatással vannak ezek a hatóanyagok.
A tihanyi limnológiai kutatóintézet két kutatója a vízminták elemzését követően összefoglalót írt a május 18-án Balatonalmádiánál észlelt, majd egy napra rá már el is tűnt, több hektárnyi algásodásról, amit alább változtatás nélkül közlünk. A jelenség ismétlődése miatt további, célirányos vizsgálatot javasolnak.
Vörös Lajos kutató a hirbalaton.hu-nak jelezte, a további oknyomozó kutatáshoz fontos lenne több információ arról, hogy a tó más területein jelentkezett, illetve jelentkezik-e ez a fajta algavirágzás. Ezért kérjük olvasóinkat, vegyünk részt a kutatómunkában: aki bárhol tapasztal ilyet, az jelezze az info@hirbalaton.hu email címen, és lehetőség szerint fotózza is le a jelenséget!